Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - Paládi-Kovács Attila: A palócok eredete, etnikai összetevői

Mindhárom feltevésnek vannak gyenge pontjai, további kérdéseket felvető részletei. Végezetül érdemes ezeket - legalább egy részüket - megemlíteni. 1. Az Anonymus által kunnak nevezett kabar vezérek többségének szállásterülete északon volt, s Böngér fia Bors volt az, aki "felállította a mezsgyéket a Tátra hegyein."

27 A palócok kabar eredetét képviselte a két világháború közötti időszakban Hóman Bálint, ezt fogadta el a kortárs etnográfusok zöme (pl. Gunda 1943), kívánta igazolni bővebb adatolással Kovács Béla és Bakó Ferenc is.

28 Ezek szerint a palócok ősei a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkeztek és települtek meg a Kárpátmedencében. Ebbe az eseménysorba jól illeszthető Bors vezér és a nevét viselő Bars vármegye, továbbá az Aba nem, a Mátraalja 10-11. századi településtörténete, majd az egykori Pata és Újvár (később Abaúj) vármegye kialakulása. Kevésbé egyértelmű a helyzet Borsodban, ahol Örsúr volt az első foglaló, s akit Hóman kabarnak, Györffy György magyarnak tartott.

29 Magyarázatra szorul, hogy Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, Borsodban a Bükk-vidék, Hevesben a Tarna-Zagyva felső völgyszakaszainak első foglalói között nem találjuk a kabar eredetű nemzetségeket.

30 Ezzel szemben megtalálhatók a Bodrogközben, a Csallóközben, Fejér megyében a Mezőföldön, Baranya és Torontál kisebb körzeteiben. Az Árpád-kor kabar szállásterületei és a szűken vett Palócföld között, melyet a 18-19. századi források alapján lehet körvonalazni,

31 nincs még részleges átfedés sem. Nemcsak az a kérdés, hogy ha Észak-Magyarországon olyan nagy területen éltek kabarok, miért nem találjuk e népesség említését a korai, középkori forrásokban, hanem az is, hogy miért nem bukkantak fel a későbbi Palócföld központi részein, s hogy mit lehet mondani az alföldi, kisalföldi, dunántúli kabar szállásterületek és a Palócföld kapcsolatáról.

32 2. Az újkori palócok polovec-kun eredeztetése azt is jelenti, hogy a honfoglalás után 200-300 évvel érkeztek a Kárpát-medencébe, valamikor 1100-1200 között, legalábbis a tatárjárást megelőző évtizedekben. Hunfalvy felteszi, hogy "A Palócz beköltözések csak Kálmán alatt indulhatának meg, s folyhatának II. István és II. Béla idejében (1104-1141). Mikor az Anonymus a krónikáját írta, a palóczok vagy kunok a Mátra ágai közt már meg valának telepedve..."

33 Semmiképp se jöhettek nagy tömegben, vezér irányításával, s aligha szabhattak feltételeket. Annak 27 Anonymus 1977: 96. • г» Hóman B. 1912. 96-97.; Kovács Béla 1970.171,178.; Bakó F. 1989.100-106. 29 Hóman B. 1912. 97, Györffy Gy. 1963. 734,737. 30 Györffy Gy. 1966.

1. 737-739 (Borsod), Györffy Gy. 1987. II. 463 (Gömör), Györffy Gy. 1998. IV. 212-213. (Nógrád) sí Paládi-Kovács A. 1989.138-139. 32 Kovács Béla (1970) és Bakó Ferenc (1989) dolgozatában ezek a kérdések nem merülnek fel. 33 Hunfalvy Pál 1876. 363. Különös, de tény, hogy Barabás (1989) egyáltalán nem vette figyelembe Hunfalvy Pál hivatkozott művét. 271