Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

(styetka)";

42 rokka, kézi motolla és „motolla négy katonával", orsók, orsótartók, nyüstkötő, csév~csévéllő~csörlő, vetélő, „kisszátva" (szövőtábla), hozzá való vetélő, fonállal együtt. Legnagyobb hányadot a guzsalyok tárgysorozata (23 db, ebből 10 Bujákról) jelentette. Bizonyára az általános gyakorlat szerint szerelmi ajándéknak készült, cifrán faragott darabokra figyeltek a gyűjtők; két esetben van utalás a díszítésre, egy Bérről származó példány „esztergályozott, ólmos", a szécsényhalászi „választóvizes", valószínűleg karcolt mintázású lehetett. A szokások tárgyait mindössze l-l hímes tojás, „mancsgolyó" és 4 mancsozó bot képviselte. Végül egy - hiányos - duda zárja a sort. 5. Györffy 1928-as balassagyarmati tartózkodása idején részt vett a múzeumi társulat választmányi ülésén is. Itt hangot adott véleményének, miszerint az épület néprajzi gyűjtemény befogadására szánt helyiségeit kevésnek találja, tekintettel e gyűjtések preferált folytatására. A Főfelügyelőség, pontosabban akkor már Gyűjteményegyetem címzett állami támogatások formájában gondoskodott is a tárgyvásárlások további anyagi feltételeiről. A munkát, amelynek fő irányait a Györffy-féle gyűjtés megadta, Fényes Dezső folytatja. A fennmaradt belső levelezések, egyéb iratok arra engednek következtetni, hogy ez nem volt problémamentes. Érzékelhető a régi igazgató és új munkatárs közötti ellentét feszültsége, ami mögött elsődlegesen a Kondor képviselte, konzervatív múzeumszemlélet és a központilag támogatott újabb felfogás különbözősége állt. Közös cél azonban mindkét fél számára a múzeum mielőbbi megnyitása, ami viszont egyre halasztódott. A munkák ellenőrzésére 1929-ben kiküldött Bátky beszámolója alapján Hóman elégedetlenségének ad kifejezést, hogy nem érvényesül maradéktalanul az általa 1927-ben javasolt, s a Társulat által is jóváhagyott koncepció. A körvonalazódó kiállítás nem felel meg a korszerű szakmai követelményeknek, így annak megnyitását ismét nem engedélyezi. Egyben szorgalmazza, hogy Fényes Dezsőt a korábbi megegyezés értelmében minél előbb küldjék ki a Néprajzi Múzeumba, hogy szakmai ismereteit gyarapítsa. így alkalmassá válhat a szükséges feladatok elvégzésére, azaz a gyűjtemény bővítésére és a kiállítás elvárt színvonalú átrendezésére.

43 Erre 1930 elején végül sor került. Fényes részletes jelentésben számol be kiküldetéséről, s Kondor kérésére Bátky hivatalos igazolást állít ki arról, hogy nevezett „az MNM Néprajzi Tárában a Tár tisztviselőinek irányítása mellett múzeum-kezelési és néprajzi tanulmányokat végzett. "Egyben - immár kéretlenül - nyilatkozik arról is, hogy Fényes Dezső „a Nógrádvármegyei Múzeum önálló vezetésére alkalmas." Az utóbbi javaslat többirányú szorgalmazásának eredményeként 1930. április « Ltsz. 604-1947 « NML VIII. 701.11/34. 207