Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

kézelőké (74 db);

33 lelőhely szerint elsősorban Hugyag, Zellő és Őrhalom volt képviselve. A menyecske főkötők esetében a kistáji tagolódást is tükrözhették az adott példányok. A „rezes", „gyöngyös" jelzők arra utalnak, hogy elsősorban a nagyfőkötőkre figyeltek a válogatás során. Más szempontból nézve: az önellátás keretében előállított alapanyagokból készült tárgyk (pl. vászonneműk) mellett, a gyári kelmékből varrottak, vagy készen vett termékek (elsősorban selyemkendők) is szerepeltek. Illetve a parasztasszonyok maguk varrta, díszítette textiliák és a - helyi, vagy adott vidéket ellátó - specialisták, ruházati kisiparok mesterei által készített tárgyféleségekre (a már említett fehérhímzéses kendők, bélelt női ujjasok, ködmön, szűr) egyaránt kiterjedt a gyűjtés. Az egyes viseleti darabokból, esetenként öltözet majdani összeállítására is gondolhattak - bizonyára a rendezendő kiállítást szem előtt tartva. így a Hugyagról származó ruhaneműkből egy menyecske, Ipolyvarbóról és Rimócról nagyjából egy-egy férfi bábú felöltöztethetőnek látszik. A bekerült bútorok (26 db) - két gyermekbútor (űcsik, azaz ülőke, mezei bölcső) kivételével - inkább a szoba reprezentatív berendezéséhez sorolhatók: szekrény, azaz ácsolt láda, festett láda, karoslóca, tornyos nyoszolyát A kerámiák (38 db) esetében még ritkábban találunk a tárgy megnevezésén túl egyéb információt. Itt viszont támpontokat jelent, hogy a szóban forgó anyag közel egyharmada átélte a háborús pusztulást. Annyi következtetés levonható, hogy a gyűjtés a dísztárgyak mellett kiterjedt a használati cserépedényekre is. Továbbá - a fennmaradt anyagban legalábbis - a készítés helyét illetően változatos darabok között a gömöri, nógrádi központokhoz köthetőek valamelyest többségben vannak. A képviselt tárgy típusok: tányér, tálak, köztük szűrőtál, libasütő. Dekorativitása miatt említést érdemel egy Dejtáron vásárolt, habános, kétfülű, öblös tál.

35 Változatos a fazékfélék csoportja, volt köztük lakodalmas fazék, ikerszilke, gyertyamártó. A korsófélék közül kiemelkedik egy gácsi, felirata szerint Kováts Pál készítette boroskancsó

36 1849-ből, valamint egy ugyancsak feliratos » Közölve ezekből: DAJASZÁSZYNÉ 1967,

1. tábla 6. rajz: ltsz. 61-1947, 9. rajz: ltsz. 58-1947, II. tábla 10. rajz: ltsz. 79-1947, IV. tábla 19. rajz: ltsz. 63-1947 és 47-1947, VI. tábla 27. rajz: ltsz. 44-1947, VIII. tábla 38. rajz: ltsz. 59-1947; NmN 248. kép: ltsz. 81-1947 14 A bútorok felének feltűntetett lelőhelye Sóshartyán. Általában a viszonylag jelentős számú sóshartyáni gyűjtésben figyelmet érdemlő tárgyakat találunk (pl. cifraszűr, feliratos pincetok, „dreifusz"). Megjegyzésként ide kívánkozik: többirányú adat utal e község esperesplébánosa, Mráz György népművészeti érdeklődésére, esetleg valamiféle gyűjteménye is lehetett. Egyébként Mráz György a későbbi években is többször szerepel ajándékozóként. Az irattári anyagban pedig találtam olyan levelet, amelyben Fényes kéri őt, hogy az általa vásárolt néprajzi tárgyak lelőhelyét szíveskedjen utólag megadni (NML VIII. 701.11/35). 35 Ltsz. 127-1947 36 Ltsz. 571-1947 (1. a 4. képen a szekrény felső polcának közepén) - a jelen kutatás alapján tudjuk, hogy Nógrádszakálban vásárolták; közölve: NmN 77. kép. A Györffy-gyűjtésből 204