Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

Deklarált jószándékban nem volt hiány. Völgyi Wagner István muzeumőr pl. már 1891-ben hangoztatta a néprajzi tárgyak gyűjtésének fontosságát.

12 Azonban - legalábbis a rendelkezésre álló adatok szerint mindössze egy cserépkancsóval gazdagította a gyűjteményt, ezt is mai felfogás szerint inkább a történeti anyaghoz sorolnánk. Az 1904-ben megválasztott új múzeumi igazgató, Jaskovics Ferenc szintén pozitívan viszonyult a kérdéshez: „Mily országosan jelentős intézményt lehetne ebből a múzeumból alkotni, ha nem a vidéki múzeumok sablonos mintájára egypár régi fegyverrel, bútorral és régi pénzekkel, meg érmékkel, hanem ha hangyaszorgalommal hordanánk itt a múzeumba össze mindent, ami Nógrádvármegye múltja mellett, a Nógrádvármegye zömét képező palóc népre vonatkozik."

13 Mindez azonban többnyire csak óhaj maradt. 1905-ben a múzeum felvételt nyert a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége alá tartozó gyűjtemények közé. Ettől kezdve az évente kiutalt államsegély lehetőséget teremtett a gyűjtemény immár tudatosabb fejlesztésére.

14 1911-ig azonban a fennmaradt elszámolásokban néprajzi tárgyak vásárlására utalás nincs. Egybecseng ezzel, hogy a Múzeum-Társulat történetét 1909-ig bezárólag áttekintő beszámoló szerint a néprajzi gyűjtemény mindössze 55 darabból állott.

15 Ennek hátterében a helyi hangadó közfelfogást sejthetjük, amely a „múzsák kertjében" idegenkedve fogadta a parasztélet rekvizitumait. S ettől a Társulat felvilágosultabb gondolkozású tagjai sem függetleníthették magukat.

16 A Főfelügyelőség 1911-ben célzottan egy „palóc szoba" berendezéséhez 300 korona rendkívüli államsegélyt szavazott meg a múzeumnak. Ennek csak felhasználási tervezetét ismerjük,

17 amely szerint „régi, ma már alig használt" bútorok, ruhadarabok beszerzését és „régi palócz háztípusok" fényképezését irányozták elő Romhány, Rimóc községekben, továbbá a Karancs vidékén. A tervezetből megtudjuk azt is, hogy az eredeti elképzelés egy teljes szobabelső bútorzatának, valamint egy férfi és egy női öltözetnek megvásárlását tartalmazta, erre azonban a jóváhagyott összeg kevésnek bizonyult. így „figyelmünket egyelőre csak speciális régi ízNMLVm. 701. VIII/4. 13 ZÓLYOMI 1986,44. io ZÓLYOMI 1986,44. 15 JASKOVICS 1910,15. - A balassagyarmati néprajzi gyűjtemény létrehozásának erőtlensége belesimul abba a képbe, amit Szilágyi Miklós az észak-magyarországi múzeumok jellemzőjeként tárgyal (SZILÁGYI 1990,11.). 16 Elgondolkoztató, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találkozhatunk műtárgyakkal, amelyek ugyanebben az időszakban kerültek be oda a nógrádi múzeumtörténetből ismert személyek közreműködésével. Pl. Pintér Sándor nőtestvére Eleonóra rimóci és kishartyáni szőttes kötényeket ajándékozott 1890-ben, Nyáry Albert - akinek neve egyébként sűrűn szerepel a gyarmati leltárkönyvben régészeti tárgyak mellett - 1911-ben gazdag népművészeti tárgyegyüttest gyűjtött Somoskőből, s figyelemre méltóak az általa Mátraverebélyből, Ragyolcról vásárolt textíliák is. '7NMLVIII.701.il/18

. 197