Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

XXVI. kötet A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 NÉPRATZ ETHNOGRAPHIE KAPROS MÁRTA Palóc Múzeum Balassagyarmat A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891-1944 1. A Magyar Nemzeti Múzeum létrejöttének bicentenáriuma egyben aktualitást adott általában a hazai múzeumtörténeti kutatásoknak. A balassagyarmati múzeum alapítását tekintve nagy múltú, azonban gyűjteményeit súlyos veszteségek érték a világháborúk viharaiban.

1 Megmaradt azonban az 1936. június 9-étől vezetett vegyes leltárkönyv, amely visszamenőleg is tartalmazza a múzeum akkori anyagát és a bejegyzések a 7279. tételnél szakadnak meg valamikor a 1940-es évek elején. Az alábbiakban elsősorban e leltárkönyv alapján igyekszem képet adni a régi néprajzi gyűjteményről, segítségül hívva a Nógrád Megyei Levéltárban őrzött múzeumi iratanyagot,

2 esetenként kiegészítve a helyi sajtóban fellelhető adalékokkal. Mindehhez hátteret adnak a múzeum történetéről eddig közzétett publikációk. Az írott források mellett természetesen támpontot jelentenek az - esetlegesen - máig fennmaradt műtárgyak is. 'Az első világháború esetében Zólyomi József hozzávetőlegesen 80%-os pusztulással számol. Manga János a második világháborús veszteséget 90%-osnak ítélte meg (ZÓLYOMI 1986, 45., MANGA 1955,587.). 2 Tekintve, hogy az e vonatkozású iratokban (Nógrád Megyei Levéltár - a továbbiakban NML - VIII. 701. IX/11) nem könnyű eligazodni - a későbbi múzeumtörténeti kutatásokat segítendő - összegezem a múzeumi gyűjtemények nyilvántartásának történetéről szerzett ismereteimet. Létezett egy „régi leltár", amelyet 1891-től 1933-ig vezettek és összesen 4325 tételt tartalmazott. Ez még rendelkezésére állt az itt vizsgált 1936-os leltárkönyv felfektetőjének. A második világháborút azonban e régi leltárnak csak az abc-be szedett mutatója élte túl, amely a jelen dolgozatban elemzett forráshoz viszonyítva többlet adattal nem szolgál. Megmaradt az 1925-től 1933. II. 10-ig vezetett „Felszerelési leltár", amelyben a műtárgyak és az intézmény fogyóeszközei a megvétel sorrendjében bejegyzésre kerültek. Noha ezt a nyilvántartást átfedi az 1936-os leltárkönyv, egy-egy résztéma kutatója esetenként több, szakmailag értékelhető információt is talál itt a műtárgyakról, mint amennyi belőle átvezetésre került. Könnyíti a vizsgálódást, hogy benne már találunk visszautalásokat az 1936-os leltárkönyv számaira. További adatokat nem kapunk az 1933. III. 20-tól 1939. IX. 17-ig vezetett, leginkább a mai gyarapodási naplónak megfelelő nyilvántartásból. Az 1936-os leltárkönyv visszautalásai alapján feltehetően volt még egy, az első világháborút követően indított és 1932-ig vezetett, az előbbihez hasonló nyilvántartás is, amely esetleg segítséget adhatna a vizsgált leltárkönyv bekerülési időpont nélkül bejegyzett tárgyainak e vonatkozású meghatározásához, ennek azonban nyomára nem akadtam. Végezetül vannak a levéltári anyagban különböző iratcsoportokban, különböző céllal készült, egymást gyakran átfedő műtárgy listák, jegyzékek. Bár ezek nehezen áttekinthetők és nem mindig hozhatók összhangba az eddig felsoroltakkal, esetenként hasznos kiegészítő tartalmi információkkal szolgálhatnak. 193