Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1938-ban

A XXII. szakaszban a volt trianoni határ a Csaronda folyó középvonalában halad, a határkövek a két parton vannak elhelyezve. E szakaszon az összes határköveket a sokszögpontokat megtalálta - mivel a két part között közlekedési akadály volt - helyükön hagyta, függetlenül a két különböző parton levő kövek 50 m-es távolsági előírásától. A XXII. szakaszban XXII 4, XXII 7 sz. főköveket és a 68 sz. követ vették ki. A XXII. szakaszból kivett 2 db főkövet és 1 közbeiktatott követ Lónyán a körjegyzői lakásnál tárolták. A XXIII. határszakaszon elhelyeztek 2 szakaszhatárkövet, 33 db főhatárkövet, 163 db mellékhatárkövet és 137 db közbeiktatott határkövet. A szakaszhatárkövek és főhatárkövek a természetben mind megvoltak, a mellékhatárkövekből elpusztult 4 darab (pedig a XXII 17/8, XXIII 18/2, XXIII 20/9 és a XXIII 21/8). Egy mellékhatárkőnek (XXIII 29/8) és a közbeiktatott határkövek közül 7 db kőnek össze volt törve a feje, de a kövek csonkjai a földben megvoltak, melyeket ott is hagytak. Egy uradalmi szántót a legelőtől elválasztó érnek mezsgye-töréspontjain elhelyezett és vízben álló 9 db közbeiktatott pontot helyén hagytak, mint birtokhatár köveket. A ferdén vagy gyengén álló határköveket egyenesbe állították és megtömették, a megmaradó határköveket országhatár jellegüktől megfosztották. Azokon a helyeken, ahol a volt trianoni határvonal a községek határvonalait vágta ketté, a közbeiktatott határköveket - kivéve, ha nem mezsgyén állottak - mind kiszedték, ellenben a határvonal azon részén, mely egyúttal községi határvonal is volt, a közbeiktatott határköveket még 50 méteres körzeten belül is meghagyták, annál is inkább, mivel azok a községi határ töréspontjain voltak. Ilyen volt pl. a Barabásmezőkaszonyi községi határvonal. A köveknek összegyűjtése és beszállítása igen fáradságos volt, mert szekérrel a határt nagyon sok helyen nem lehetett megközelíteni a felázott és a már felszántott talajon. Ezért kézi erővel kellett a járható útra összehordani a köveket, hogy azok elszállíthatok legyenek. A 102 db kiszedett közbeeiktatott határkövet a beregdaróci (30 db), a barabási (64 db), a hetyeni (8 db) községházánál gyűjtötték össze. Azért hogy a ZápszonySom vasútállomásról szállítsák el, mert mind a három községből jó karban lévő műút vezet az állomáshoz. A XXIV. határszakaszon a szakaszmérnök először a szakaszkövet fosztatta meg határjellegétől. A trianoni határ a Déda-Beregdaróc községek között haladó árokszélen húzódott. Ezen vonalon a 464 számú fő-, 8 és 11 számú mellékhatárkő kivételével az összes határköveket a trianoni határ megszűnte alkalmával kidöntötte "a nép haragja".

28 Ezen köveknek csupán a beszállításáról kellett gondoskodni. Beregdaróc községtől a határon távolodva, a Déda és magyar Beregszász közötti vonalon is hasonló 28 XXIV. szakasz mérnökének munkajelentése OL. К 269. 153