Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Természettudomány - Hír János: A Kárpát-medence középső miocén rágcsálófaunáinak rövid áttekintése

XXVI. kötet A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2002 TERMÉSZETTUDOMÁNY NATURAL HISTORY HíR JÁNOS Pásztói Múzeum Pásztó A Kárpát-medence középső miocén rágcsálófaunáinak rövid áttekintése Bevezetés A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. kötetében számoltam be azokról az új középső miocén korú aprógerinces lelőhelyekről, melyeket az utóbbi 6 év során Észak-Magyarországon sikerült feltárni (HÍR 2001). Az idézett munkában csak érintőlegesen említettem az egyes leletegyüttesek rétegtani, kronológiai helyzetét, ezen kívül nem került sor a Kárpát-medence eddig ismert többi középső miocén faunáinak vázlatos ismertetésére sem. Jelen dolgozatban kísérletet teszek arra, hogy a mellékelt kronológiai táblázatokban foglaljam össze az eddig publikált rágcsáló taxonokat. A tanulmány a T 029148 sz. OTKA téma támogatásával készült. A kronológiai keretek Valamennyi táblázat bal szélén szerepel az abszolút kronológiai skála 10 és 17 millió év közötti szakasza. Ez után következnek a miocén koron belüli korszakok, ill. emeletek. Az elnevezéseket 1974-ben az RCMNS pozsonyi konferenciáján fogadták el és a Paratethys területén általánosan elfogadottak. Elsősorban tengeri képződményeken és tengeri gerinctelen faunákon alapulnak. Kronológiai határaik stabilak, nemzetközileg elfogadottak. Ettől jobbra a szárazföldi gerinceseken alapuló MN rendszer megfelelő szakaszát tüntettem fel. A neogén korú fosszilis emlősfaunák biokronológiai rendszerét először MEIN (1975, 1999) publikálta. Ebben az arab számokkal jelölt kronológiai alapegységeket (zónákat) egy referencia fauna képviseli. Pl. az MN 6 zóna alapfaunája a franciaországi Sansan (BAUDELOT 1972). A Paratethys emeletei és az MN zónák egymáshoz illesztése, korrelációja még távolról sem tekinthető véglegesnek. A radiometrikus koradatok és a paleomágneses vizsgálatok eredményeinek gyarapodásával még további finomodás várható. Az utóbbi 15 év nemzetközi irodalmából egész gyűjteményt lehetne összeállítani a különféle korrelációs kísérletekről, melyeket összevetve néhány százezer éves különbségeket találunk az egyes MN zónák határdátumaiban és azok Paratethys emeletekhez való időbeli kapcsolásában. Az itt használt korreláció DAXNER-HÖCK (2001) legújabb munkáját követi. A lelőhelyek Előző évi munkámban (HÍR 2001) Sámsonháza, Mátraszőlős és Felsőtárkány lelőhelyekről már közöltem alapinformációkat, melyeket