Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Puntigán József: Kossuth és Losonc

"Már azt hittük, hogy a szobrot is visszahelyezik, de sajnos ebben csalódtunk. A szobor helyére hatalmas virágváza jön, mely lefolyó folyandárjaival fátyolt fog borítani az alapzat haldokló honvédjére is." Nem így történt! Néhány nappal később, a Kompis János vezetése alatt álló "luceneci komisariátus" az 580/1925. számú leiratában, a 1923/50 sz. törvényre hivatkozva elrendelte a talapzat, a rajta lévő Kossuth feliratnak és a honvéd alaknak 15 napon belüli eltávolítását.

70 A Városi Képviselő Testület 9 igen, 5 nem és a Kommunista Párt 10 tagjának tartózkodásával utasította el a felszólítást és a zsupáni hivatalhoz fellebbezést nyújtott be - elkészítésével Keszler Lipót városi ügyészt bízta meg.

71 Sikertelenül, mert a zsupáni hivatal jóváhagyta a szobor talapzatának eltávolítására hozott I. fokú határozatot. A Képviselő Testület 7 igen, 5 nem és 10 tartózkodó szavazattal úgy döntött, hogy a határozat ellen a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz nyújt be panaszt. A zsupáni hivatal határozata ettől függetlenül jogerős volt, ami azt jelentette, hogy az ellen benyújtott panasznak nem volt halasztó hatálya. A végrehajtásról szóló szavazás eredménye 5 igen, 7 nem és 12 tartózkodás Érdemes idézni az indoklás néhány gondolatát (Losonczi Hírlap, 1925. március 15.): "Kossuth Lajos megszemélyesítője volt az un. egységes magyar állameszmének. A szlovák nemzet szabadságának kifejezett ellensége volt, ami kitűnik főként abból, hogy amidőn 1848/49 években a szlovák honfiak Liptószentmiklóson a szlovák nemzet jogai érdekében rezolúciót hoztak, amely általában a volt Magyarország nemzetiségeire is vonatkozott, parancsot adott ki e szlovák honfiak elfogatására...Amikor Zólyom város képviselője a szlovák Stúr Lajos a volt magyar képviselőházban a jobbágyság eltörlését kívánta, Kossuth Lajos állást foglalt ez ellen, mert meg akarta védeni a nemesség kiváltságait s csak a nyugat demokráciájának nyomása alatt és az általános felkelés következtében volt kénytelen később a jobbágyság megszüntetéséhez hozzájárulni (Új történelem. Szerk.)....A losonci és környékbeli szlovákok Kossuth Lajos szobrát a losonci téren állandóan a szlovák nemzet sérelmének és megcsúfolásának tartották. Ezért a forradalmi időkben az összes losonci és szomszédos szlovákok nyomatékosan kívánták, hogy ezen szobor, mint a szlovák nemzet szégyene (sose szégyelljék magukat Kossuth miatt! Szerk.) a losonci térről távolíttassék el. Ez azonnal a városnak csszl. katonaság által történt megszállása utáni első napokban forradalmi módon megtörtént, azonban oly módon, hogy a szoborkő talapzatán még mindig ott maradt az egyrészt kihívó és sérelmes "Kossuth" felirat, másrészt a "honvéd katona" alakja a magyar zászlóval a kezében. A losonci rendőrbiztosság állandó megfigyelésének tárgya, hogy Losoncon minden mozgalom központja a Kossuth szobornak épen ezen maradványai. Állandóan figyeli, hogy ezen szobor maradványai körül gyülekeznek a csszl. köztársasággal szemben ellenségesen hangolt csoportok és bármikor itt, a nemzeti és állami határokon rosszakaratúkig terjesztett hírek kerülnek felszínre Magyarország mtegritásának visszaállításáról, főként a "Kossuth" felirat, s a magyar zászlós honvéd alakja állandó békétlenség kútforrását képezi, egyrészt a megbotránkozó szlovákok részéről, másrészt a magyar lakosság irredentisztikusan gondolkozó rétegének részéről (Érdekes rendőri megfigyelések! Szerk.) A fent említettekből megérthető (?), hogy Kossuth Lajos szobra minákmk határozottan államellenes jellegű ... a mi önálló államunk méltóságával és főként a most már felszabadult csszl. nemzet integráns részét képező szlovák nemzet méltóságával egyáltalán össze nem egyeztethető. Végül indokul felhozom azt is, hogy Kossuth Lajos az egységes magyar királyság kormányzója, illetve uralkodója volt. Ezek alapján úgy kellett határoznom, amint az elrendeltetett". 71 Városi Képviselő Testület jegyzőkönyve, 1925. március 14., 94., 2811/1925 132