Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Kapros Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében

tudjuk, miért tartotta fontosnak készítője a pontos dátum beszövését egy, párhuzam nélkül álló búcsústarisznyába.

(30) A teljes felirat: „ADAMMARISKACSITAR 1911MARCZIUS7E". Talán a nevezett leány az időben közeli Szeplőtelen fogantatás ünnepén készült élete első szentkúti búcsújárására? Lehet, hogy rossz irányba tapogatózunk, s egyszerűen csak arról van szó, hogy a hosszabb felirat kitöltötte a vászon teljes szélességét? Belejátszhat a magyarázatba esetleg az is, hogy a szóban forgó Csitár község az intenzív szőtteskultúrájú őrhalmi kistájhoz csatlakozik. Gyűjtési tapasztalataim szerint: „az nagy dicsőség vót, aki írást is tudott szőni," s ha ez több írásjelből állt, bizonyára még inkább növelte a készítő presztízsét. Ennek fényében gondolhatunk arra, hogy a mesterségbeli tudás bizonyítási szándéka vezette az őrhalmi Kanyó Jánosnét, amikor egy 1920 körül készített dísztörülköző (PM:50.153.1.) középső mustráját növekvő számsor beszövésével oldotta meg.

(31) Vagy csak az munkált a háttérben, hogy „ilyen még senkinek sincs"? - A kérdésekre utólag már aligha kapunk hiteles választ. A feliratos falvédők szövegeire visszautaló formulák közül - mint említettem - legkorábbi és területileg általános az Isten hozott. Népszerűségében szerepe lehet a palócok intenzív vallásosságának, s e köszöntő formula elvileg jól illeszkedik a vendégszobának is nevezett parádés szoba funkciójához, ahol az ilyen szövegű textíliák fogadták a belépőt. Ezt látszik erősíteni, hogy a szöveg folytatódhatott kedves vendég megszólítással. A 30-as évektől egyre népszerűbbé vált Dicsértessék a Jézus Krisztus felirat terjedésének hátterében hasonló tényezők munkálhattak. A szintén széles körben elterjedt Jó reggelt még, úgymond, belefér az előbbi gondolatkörbe: a megtisztelt, tisztaszobában lefektetett kedves vendéget üdvözölhette felébredvén a törülközőtartón függő textília felirata. A szöveg azonban gyakran bővül a ház asszonyának keresztnevével, ő viszont legfeljebb gyermekágy idején hálhatott a tisztaszobában. Utóbb használták a Jó reggelt Édesem, Ébredj Édesem formákat is. Mielőtt végleg belebonyolódnánk az erőltetett magyarázatokba, véleményem szerint célszerűbb elfogadni azt, hogy ebben a késői időszakban inkább a kispolgári ízlést tükröző kézimunkák formai utánzásáról van szó. A világi tartalmú szövegek közül viszonylag kedvelt még a Légy boldog jókívánság, kiegészítve a leány többnyire becézett változatú keresztnevével. Nem hiányzik a szerelmi tematika sem. Azonban ezek a gyakran rímekbe szedett, banális szövegek, magyar nóta idézetek

( 2) nem a szerelmi ajándékokra kerültek - amint azt a más vidékekről ismert adatok alapján várnánk -, hanem ugyancsak a dísztörülközőkre. A formai átvétel mellett szól, hogy e feliratokat kísérhetik azok tartalmához igazított, újfajta figurális díszítményelemek. Az ilyen, késői darabok száma további, célzott gyűjtéssel minden bizonnyal gyarapítható. Ezek már kívül esnek a népművészet körén, csakúgy, mint az előnyomott falvédők, iskolai feladatként készített, a rendeltetésükre utaló feliratú fésű- és kefetartók, egyéni ötletből született továbDísztörülköző. Vizslás, 1930-as évek. (NTM:74.1.3.) Buda László felvétele 169