Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

1588. január 15. Özvegy Ungnádné Losonczy Anna a pozsonyi kamara területén lévő Losonczy birtokra (Szomolány, Vitenc, Tapolcsány) költözik. 1588. január. Balassa Bálint Érsekújváron hadnagyi szolgálatért folyamodott. 1588. február 16. Érsekújvári katonai szolgálata ügyében érdemei szerinti támogatásért folya­modott Ernő főherceghez. 1588. február 23. Balassa Bálint levelet írt Ungnad Dávidnak a haditanács elnökének: „meg­rettenve a szégyentől, hogy egyrészt ünneplő ruhám sincsen" Ha nem 50, de legalább 40 vagy 30 lovast engedélyezzen alá Érsekújvárban. Lovastisz­ti szolgálata rövidre sikeredett, kalandba keveredett Zandegger Luciával, Ferdinand Zamaria de Specia Casa kapitány nejével. Távozása után társa­dalmi és anyagi helyzete katasztrofális lett. Balassa András szolgáit Balassa Bálint és Balassa Ferenc kisebb „ütközet­ben" kizavarta Liptóújvárból. Balassa Bálint találkozott az özvegy Ungnádné Losonczy Annával. Re­ménykedett, hogy feleségül veheti a gazdag özvegyet s ezzel súlyos anyagi helyzetében változás fog bekövetkezni. Кару Sándornak írt levelében házassági elképzelését fogalmazta meg. „Ha Isten karácsonyig éltet, azt gondolom, hogy nagy úr leszek, ha egyébkép­pen nem is, farkam után . De ha én uram és igaz atyámfia vagy ne szóljon Kegyelmed senkinek semmit". Balassa Ferenc a szikszói csatában vett részt. Szegény volt Ő is, nevén kí­vül mással sem rendelkezett. Balassa András lemondott a király javára a rokonok között pereskedést ki­váltó, a Szalatnya-patak völgyének oldalában emelkedő Végles váráról, mely Zólyom előőrse volt, s ezzel megszerezte Liptóújvárat. Balassa Bálint kérvényezte Nagyszőllős kapitányi tisztét. Balassa Bálint Erdélyben tartózkodott. Balassa Bálint pereskedik Végles ügyében. Balassa András fia Zsigmond írta: „Bálintnak szokása igaz helyett hazugságot mondani". Várday Kata Losonczy Annához: „az ki kevés jószágot szegén meghalt bódog emlékezetű Ugnat uram elvött vala tőlünk,/ / engedje át véglege­sen." A Várdayak Zemplén és Szabolcs megyei birtokairól volt szó, amit a „hitvány aszzony" azaz Losonczy Anna nem volt hajlandó átengedni. Dobó Krisztina feleségül megy gersei Pethő Gáspárhoz. Losonczy Anna feleségül megy a 23 éves Forgách Zsigmondhoz. Forgách Simon (Losonczy István fegyvertása volt) és Pempflinger Orsolya második gyermekéhez. Miután felesége Szomolyán 1596. február 22-én elhunyt, 1598-ban feleségül veszi Thurzó Zsuzsát (+ 1608). Szécsényi főkapitány lett 1601-ben, majd 1603-tól Nógrád vármegye főispánja. 1605-től országbí­ró, 1608-tól tárnokmester, 1609-ben kassai főkapitány, 1610-től ismét or­szágbíró. 1609-ben feleségül vette Pálffy Katát, 1618-tól nádor. Nagyszom­baton hunyt el 1621. június 30-án. 1589. szeptember közepén Balassa Bálint harmadszor járt Lengyelországban, mivel a török és tatár hadak ellen készülő lengyel hadjáratban látott esélyt arra, hogy a válságból kilábaljon. Szeptember 26-án Forgách Simon főkapitány Pálffy Miklósnak azt írta, hogy Balassa Bálint egy rossz paripán és egy rossz bőr­dolmányban ment Késmárkra, hogy elhagyja az országot. Szeptember 29­én Balassa Bálint levelet írt Illésházy Istvánnak, a liptói főispánnak azzal, hogy elbúj dosik. Illésházy az Alsó-Ausztriai Kamarával azt közölte (innen 1588. februárjában 1588. februárjában 1588. március 7. 1588.október 8. 1588. november. 1588. 1588. december 1589. március 1589. július 16. 1589. augusztus 24. 1589. szeptember. 90

Next

/
Thumbnails
Contents