Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken

mû fenyőerdőségek sötétlenek, melyek fölé éjszakra és délre magas hegytetők tornyosulnak. Az éjszaki hegységek sziklacsúcsai közül felötlik a 7588 láb magas Kriván, északnyugati oldalán kihajló, hegyes szarvával... 35) Liptóújvár az örökösök egyezsége után 1582-ben felerészben Balassa András, negyednegyed részben Bálint és Ferenc kezén volt. A két Balassa fiú halála után a Balassa lányok zálogösszegét a hű barát Sándorffy Miklós váltotta meg és fizette ki a lányok részét, majd özvegye, Zay Magdolna birtokolta.

(36) Liptóújvár birtokához a következő települések tartoztak: Dovallo 6 porta 33 ház Hybbe 16 porta 60 ház Illanovo 5 porta 12 ház Kokova 1 porta 14 ház Liptóújvár őrsége 8 ház Plostina 2 porta 8 ház Szentpéter 2 porta 10 ház Verbicze 11 porta 50 ház Vichodna 4,5 porta 32 ház Összesen: 9 település, 47,5 porta, 227 ház Visszatérve Balassa János bányászatához, meg kell állapítanunk, hogy I. Ferdinand 1555-ben a Liptó megyében művelt bányákra nézve elrendelte a földesurak beavatkozásának a felfüggesztését. 1560. augusztus 11-én keltezett vélemény szerint a király magyar tanácsosai Balassa Jánostól a liptóújvári bányákat és a Szentiványiaktól a bocai bányákat javasolta visszavonni illő csere mellett. 1561. október 13-án I. Feredinand a liptómegyei bányaművelőket, akik a Szentiványiak és egyéb földbirtokosok hatalmaskodása ellen panaszkodtak, azzal nyugtatta meg, hogy az ügyüket a legközelebbi országgyűlésen tárgyalni fogják. 1565-ben Balassa János aranybánya nyitására kapott engedélyt, s ezzel Hibe mint „oppidum montanum" szerepelt, ám bányászata nem lett jelentős. Hibe bányáinak fekvése a dokumentumok szerint a Kriván déli oldalán található Tri Studnicky felett és a Koprova völgyben található nyomok alapján azonosíthatók. A Bielanska nevű dűlőben, a vízeséstől jobbra zúzok állhattak, s ezek közelében volt Balassa János Szent Jakab nevű bányája. Ugyanebben a völgyben, további két ezüstbányát ismer 1572-ből a szakirodalom. Balassa János, mint zólyomi főispán hivatalánál fogva ismerte a bányahatóságokat, részt vett a bányabejárásokon. Eckhardt Sándor szerint 1573-ban is kutatási monopóliumot vett ki a Kriván közelében, amiről a szepesi kamara jelentése számolt be: ugyanis a július 13-án kelt királyi leiratra válaszolva közölték, hogy Liptó megyében, a Tátra hegyei között, nem messze a Kriván nevezetű helytől, néhány ember érckutatást akar megkezdeni s a király privilégiumát kérik, hogy tizenkét éven át egyedül az övék legyen a kutatás haszna. A társaság élén Balassa Jánost találjuk. A kamara az érckutatók érdekeit figyelembe véve legalább hat esztendőre javasolták megadni a királyi privilégiumot/

38

^ A hibeiek az Alacsony-Tátrában fekvő Bócán is kutattak arany után, mert egy 1340-ből származó oklevél szerint „Cristianus Gibai bíró" az esküdtek és a polgárok egyeteme előtt kötelezte magát Tamás fia Pouch-kal, hogy ha Bogomerius fiainak „Bocha" nevű birtokán, ahol ők egy réten keresztül a birtok kárára aranybánya árkát kezdték ásni, aranyat találnak, megengedik Bogomerius utódainak, hogy mellettük a legelőjük helyén a nyolcadrész szabálya szerint aranyat bányásszanak. A bocai bányászat azonban csak a 16. század közepén virágzott fel, s Krakkóból, Boroszlóról csábította ide a bányavállalkozókat, akiket a Szentiványiak, privilégiumuk tudatában igyekeztek bányabirtokukból kitúrni. Ezért kellett 1567-ben Miksának rendelettel utasítania a vármegyét, hogy Goppel Daniel bocai bányapolgárt, amennyiben jogos a panasza, helyezzék vissza birtokába. Bocáról tudnunk kell, hogy a 13. század elején az okiratok két elkülönített bányaterületként említették: úgymint Királyboca és Szentiván Boca. Ma három falu: Alsó-, Közép- és Felső-Boca ц\\ a bányatelepek helyén. Alsó-Boca (Nizna Boca) azonos Szentiván Bocával (Svatojanska Boca) itt egy 76