Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925

A határvonal megjelölésére összesen felhasználásra került: 4 db (1+3) hármas határoszlop, 27 db szakaszhatárkő, 713 db főhatárkő, 3 384 db mellékkő, 2 334 db közbeiktatott kő, 49 db f oszlop, 2 db élőfa, 11 db sziklába vésett jelzés, Ezeken kívül: 2 541 db polygonkő és 185 db háromszögelési kő tehát összesen: 9 188 darab kő. A határkövek védelme Az 1921. XXXIII. törvénycikkel beiktatott Trianoni békeszerződés 33. cikke értelmében Magyarország is kötelezte magát arra, hogy a határmegállapító bizottságok által elhelyezett háromszögelési és egyéb jelek, határcölöpök, vagy határkövek megóvásáról gondoskodik. Ez a tény és az, hogy az új állami határ megjelölésével kapcsolatos költségek a magyar államkincstárt jelentős mértékben megterhelték, ezért az új államhatár megjelölésére szolgáló határjelek megrongálásának megakadályozására különös gondot fordítottak. A Belügyminiszter 162.033/1923. B.M. körrendeletével a határmenti vármegyék alispánjainak felhívta a figyelmét, hogy a határ és a földmérési jelek büntetőjogi védelméről szóló 1891. XLI. te. rendelkezései az új állami határra vonatkozó megjelölésekre is érvényben van.

(23) A határmenti lakosságot hirdetmény és egyéb szokásos módon (dobszó útján) figyelmeztették. A törvény értelmében - a hivatalból üldözendő bűncselekményekről - az államkincstárnak okozott kár megjelölésével a kincstár jogügyi igazgatóságát értesítették, hogy a kincstár vagyoni kárát mint magánjogi igényt érvényesítsék.

(24) A demarkációs vonal eltolása a kikövezett határra A magyar-csehszlovák határ politikai határkijelölő munkálataiban igen nagy szerepet játszott az utolsó politikai aktus, a - határkövekkel kijelölt és állandósított - határvonal átadása. 1923-ban a határvonal végleges átadása még nem történt meg. Két kis határszakasz a Somosújfalui és a Nagypaládi kivételével a demarkációs vonalat áttették a HMB által kijelölt és kikövezett határvonalra. A demarkációs vonal eltolása lényegében azonos volt a határvonal átadásával. A megkülönböztetés azért volt fontos, mert a HMB véleménye szerint a határátadás csak akkor lehetséges ha az összes határmegállapító és kitűző munkálatok már befejeződtek, tehát a határvonal verifikálása

(25) után A demarkációs vonal eltolása a magyar delegáció előterjesztése alapján történt meg. A magyar delegáció legfőbb érve az volt, hogy az előforduló határincidenseknek legfőbb oka a fennálló demarkációs vonal, amit a terepen nem lehet látni, ezért célszerű minél előbb a terepen könnyen felismerhető - határkövekkel állandósított - vonalat átadni. A HMB a csehszlovák delegáció tiltakozása ellenére elrendelte, hogy a kikövezést követően nyolc napon belül tegyék át a demarkációs vonalat. A határvonal kikövezését 1923. szeptember 3-án jelentette be a két delegáció. A demarkációs vonal áttétele a kikövezett határvonalra 1923. szeptember 10-én kezdődött meg és szeptember 11-én fejezték be. A magyar - csehszlovák határszakaszon egy helyen volt az, hogy a demarkációs vonal eltolása