Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925
tármegállapító bizottságok gyakorlati tevékenységének eredménye 1925-ig a magyar-csehszlovák határon 10 014 kataszteri hold volt. A határmegállapító bizottságoknak, illetve az érdekelt államok delegációinak legfontosabb feladata az újonnan megállapított határvonal kitűzése, határjelekkel való állandó megjelölése, számszerű felmérése, térképezése és a határleírási jegyzőkönyvek és dokumentumok elkészítése volt. Erre a célra az érdekelt államok mindegyike a bizottság rendelkezésére bocsátotta a szükséges mérnököket. A Nagykövetek Tanácsának utasítása nem volt alkalmas a munkálatok műszaki vonatkozású részeinek egyértelmű szabályozására, ezért minden egyes bizottság műszaki végrehajtási utasítást dolgozott ki. Ezek az 1904-es magyar felmérési utasításnak a határ megállapítására vonatkozó rendelkezésein alapultak. Műszaki munkálatok menete A határvonalakat a kitűzés, felmérés és az anyagi teherviselés megosztása érdekében szakaszokra osztották fel: a csehszlovák határvonalat 27 szakaszra, amelyeket római számokkal jelöltek. A magyar-csehszlovák határvonal műszaki munkálatai során a bizottság a teljes, 805 km hosszú határvonalat 19 úgynevezett munkaszakaszra osztotta fel. Az egyes szakaszok hossza 30-50 kilométer között váltakozott, mindegyiken egy-egy magyar és cseh mérnök közösen végezte a munkáját. A következő szakaszban történt meg a határvonal kitűzése. A határmegállapító bizottság kijelölte az egyes szakaszokban a határvonalat és arról részletes leírást adott a bizottság műszaki csoportjának. E leírás kézhezvétele után az első feladatuk a már megszavazott határvonalrészeknek fakarókkal való megjelölése volt. A kijelölésnek szigorúan a kiadott utasításoknak megfelelően kellett történnie. A kijelölés után a bizottság tagjai bejárták a határszakaszt és megvizsgálták az ideiglenes kitűzést, hogy az valóban megfelel-e a megállapított határvonalnak, továbbá a kiadott műszaki utasításoknak. A megbízottak a vizsgálat lefolyásáról, a vizsgálat során felmerült észrevételekről, az esetleges javításokról, egyes kérdésekről jegyzőkönyvet vettek fel, és azt beterjesztették a bizottsághoz. A határvonal kijelölése a legtöbb szakaszon csak lassan és részletekben történt meg, ahogy azt a bizottság megszavazta. Mindemellett egyes kisebb részek kivételével 1922 végére megtörtént a határvonal kijelölése. Ennek felülvizsgálata után megkezdődhetett a határvonal állandósítása határjelekkel. Ez az egyes határpontok jelentősége szerint különböző határjelekkel történt. A legváltozatosabb határjelekkel a csehszlovák határon találkozhattunk, ezek a következők voltak: 1. Hármashatároszlopok (Triplex confínii) a magyar-csehszlovák-osztrák és a magyar-csehszlovákromán határ közös pontján. Az Észak-nyugati (MO.CS.Ö.) hármashatárpont egy háromoldalú gránit gúlával van megjelölve. Jelzése: az illető állam felé fordított oldalon az illető ország címere, továbbá a magyar és a csehszlovák oldalon a trianoni, a csehszlovák és az osztrák oldalon a St.-Germani békeszerződés aláírásának a napja. Az Észak-keleti (MO.CS.R.) hármashatárpont vízmederben fekszik. Pontos fekvését a gránitból készült határoszlop által megjelölt egyenlő oldalú háromszög központja adja. Rajta van az illető államok neve és címere és a trianoni békeszerződés aláírásának a napja. A csehszlovák oldalon ezenkívül a sevres-i békeszerződés aláírásának a napja is be van vésve. 2. A szakasz határkövek az egyes szakaszok kezdőpontjain vannak elhelyezve. Megfelelő oldalon az illető állam címere és a kezdőbetűi (MO.CS.) valamint a trianoni békeszerződés aláírásának napja. Számozásuk folytatólagosan római számok. A határkövek anyaga gránit. Mérete 185x35x35 cm. A határkövön a vésések következőképpen vannak elhelyezve: egyik oldalon a magyar korona s alatta a M.O. vésés, ellenkező oldalon a Csehszlovák címer, alatta CS. A koronát viselő oldala előtt állva jobb kéz felőli oldalon a békeszerződés aláírásának napja 37