Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925

lön szerepüket, a szakaszok jelzését. Ettől az általános rendszertől eltérően a trianoni román viszonylatban a szakaszokat nem a szakasz kezdetén, hanem a végén jelölik és szakaszvégkőnek nevezik. A határvonal fő töréspontjain főhatárjeleket alkalmaznak. Egyes esetekben - különösen ismétlődő származási rendszernél - az alszakaszok jelei is lehetnek. Az általánostól eltér a trianoni déli viszonylat, ahol a fő töréspontokon számozott határjelek állnak. A határjelek általában számozottak. A számozott megjelölés azért fontos, mert a melléktörési pontokon számozatlan jeleket alkalmaznak. A határvonal melléktöréspontjain „egyéb" határjeleket alkalmaznak. Az egyéb határjelek lehetnek: mellék, közönséges, közbeiktatott, számozatlan határjelek, sokszögjelek, határjel-középpontok, határjel csoport, határdomb facölöpökkel, facövekkel és az egyoldalú határjelek. A határjelek- határszakaszonként (viszonylatonként) - anyaguk, méretük és alakjuk felosztása szerinti eltérőek lehetnek. Anyaguk szerint: lehetnek terméskő, betonkő, vasbeton, fa, föld és fém. A fa-föld, és a fa-fém együttesen egy jelként is alkalmazható. A leggyakrabban alkalmazott anyagok a betonkő, vasbeton és a fa. Alakjuk szerint: lehetnek gúla, hasáb és henger. A gúla alakú jeleket általában hármas, szakasz és fő határjelként, a hasáb és henger alakúakat pedig fő, illetve egyéb határjelként alkalmazzák. A határjelzőket rendszerint megjelölik a szomszéd országok megnevezésének a kezdőbetűivel, 1, Ö-Ausztria, R Románia, a CS kezdőbetűket Csehszlovákia használja. Az államhatárok közvetlen megjelölésénél a határjelen rajta vannak a szomszédos államok iniciáléi úgy, hogy abból az államból jól láthatók legyenek, amely országnév iniciáléit viseli, illetve amely országról, szó van. A közvetett jelölésnél, amikor a határjelei csak annak az államnak a kezdőbetűi vannak, amelyiknek a területén van maga a határjel, az iniciálékat ezen úgy helyezik el, hogy azok láthatók legyenek befelé tekintenek abba az államba, amelyiknek az iniciáléiról szó van. A trianoni határ kijelölése A trianoni határvonal konkrét, részleges megjelölését, kitűzését, térképezését, a határokmányok elkészítését a Szövetséges és Társult Hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító bizottságok végezték, 1921 - 1925 között/ ' A bizottságok munkája két szakaszra osztható. Az egyik a békeszerződésben leírt politikai határvonal megállapítása és kijelölése a terepen. A másik pedig a határkitűzés, amely tisztán technikai művelet, amikor a térképen bejelölt pontokat a terepen igazi pontokkal kellett megjelölni, s jelen esetben különböző határjelekkel állandósítani. Ezt követően került sor a határvonal felmérésére, ami tulajdonképpen a határvonal és környéke térképezését jelenti a meghatározott sávban. Magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság Magyar-csehszlovák Határmegállapító Bizottság 1921 júl.21-én Brünben tartotta alakuló ülését. Elnöke Carey brit alezredes volt, a „nem érdekelt hatalmakat" Uffler francia alezredes, Pellicelli olasz, alezredes és Ando japán őrnagy képviselte. A magyar delegációt Tánczos Gábor altábornagy vezette, tagjai gróf Csáky István követségi attasé, dr. Gerevits Zoltán miniszteri osztálytanácsos, Pentsy Zoltán tüzér százados, Sípos József mérnök tanácsos és Szilágyi Béla műszaki főtanácsos voltak. Csehszlovákia delegációját Roubik miniszteri osztályfőnök vezette, tagjai Durych miniszteri tanácsos, Hajny műszaki főtanácsos és Houdek exminiszter voltak. A bizottság 1921. november 30-án, december 19-én, és 1922. január 13-án tartott ülésein a határ legtöbb szakaszán - a magyar biztos tiltakozása ellenére - általánosságban a trianoni vonalat állapította meg határvonalul. Az 1922-ben elért területnyereség 8 354 kat.hold visszacsatolása volt. A ha34