Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Dr. Suba János: A magyar-csehszlovák határszakasz határköveinek története 1921–1925

Az egyik módja a határokmányokban a másik a határjelekkel történő rögzítés. Az egyes módokon belül különböző formákat alkalmaznak a felek, melyeket szerződésekben rögzítenek. A határjelekkel történő rögzítésnek az a rendeltetése, hogy az államhatárt „láthatóvá" tegye. Ez azért fontos, hogy a határőrizeti szervek, és a határon túli lakosság is ismerje a határjeleket, mert az ismeret birtokában nagymértékben csökkenthető a határrend megsértésének esetei. A határjelek azonban gyakran ki vannak téve természeti és más hatásoknak. Megsemmisülhetnek, eltűnhetnek. Tekintve, hogy az államhatár határjelek nélkül nem érzékelhető, szükséges az államhatár és a felmérési rendszer okmányokban történő rögzítése. A határjelek alakját, műszaki leírását, és a feliratok tartalmát, a határvonal megjelölése céljából elhelyezett határjelek számát és elhelyezésük módját a határokmányokban rögzítik. Az államhatárok közvetett megjelölésére szolgáló határjelek nem mutatják az államhatárok vonalát, azért, mert a határvonal mellett vannak lerakva, Csupán annak az államnak a kezdetét jelzik, amelyeknek a területére vannak elhelyezve, Az államhatárok megjelölését meglehet valósítani párosával, vagy hármasával elhelyezett jelekkel is, főleg azokon a helyekéd, ahol az államhatár a határmenti vízbe belép, vagy onnan kijön, illetve a közös határvonalat a kezdetén eléri, vagy a végén azt elhagyja. A határjelek elhelyezését a terepen egy sor tényező befolyásolja. Ezek lehetnek a vonalvezetés iránya, a határvonal helye, a terep jellegétől függően, közös folyók léte, a folyó vonalával megegyező vízi határszakaik. Ezen tényezőktől függően megkülönböztetnek közvetlen és közvetett jelölési módokat. A közvetlen jelölési módot ott alkalmazzák, ahol a határjelek a határvonalon helyezhetők el. Alkalmazása rendszerint szárazföldi határszakaszon történik. Ebben a módban az egysoros elhelyezési formát alkalmazzák, és így elhelyezett határjeleket kétoldalú határjeleknek nevezzük. A közvetett jelölési módot rendszerint a vonalával megegyező vízi határszakaszon és közös utak mentén alkalmazzák. Ezen esetekben a határjelek nem helyezhetők el a határvonalon, hanem a folyók partjain vagy az utak két oldalán. Az így elhelyezett határjeleket egyoldalú határjeleknek nevezzük. Formáját tekintve ez a jelölés kétsoros. A határjelek távolsága a határvonaltól, de még a viszonylatokon belül is változik. Az egyoldalú határjelek páros, vagy váltakozó határjelölésű rendszerben kerülnek alkalmazásra. A páros elhelyezésnek az a lényege, hogy a két szembenlévő határjel összekötő vonala a határvonalon merőleges legyen. Váltakozó elhelyezés, amikor a két határjel nincs szemben egymással és az összekötő vonalak nem merőlegesek a határvonalra. A határjelek földmérési úton meghatározott pontokon általában az államhatár töréspontjain állnak. A határjelek pontos helye a határokmányokban van rögzítve. A határjeleket úgy állítják fel a terepen, hogy a földmérési úton bemért pont a határjel csúcsával vagy a fedőlapon lévő bevésett kereszt metszéspontjával essék egybe. A kereszt középpontjából két irányban bevésett vonala határvonal menetét mutatják. Ezekben az esetekben a határkő alatt geodéziailag biztosított jel hely helyezkedik el, amely mutatja a az államhatár pontos helyét, ez az ún, földalatti stabilizáció, amelyet a határkő felületén lévő kereszt alak jelenít meg, a kereszt mellett fel lehet tüntetve az államhatár vonalának irányára utaló jelzés is. Annak érdekében, hogy a terepen kitűzött és határjellel állandósított pontok maradandósága biztosítva legyen, a jelzések alatt a földben meghatározott mélységben úgynevezett föld alatti jel helyezhető el. A föld alatti jel tégla, vagy keramit lap, amelynek közepén bevésett kereszt jelöli a földmérési pont helyét. A föld felszínén álló határjel megsemmisülés esetén a föld alatti jel segítségével újból meg lehet állapítani a pont helyét. Föld alatti jel nem minden határjelnél kerül alkalmazásra, hanem csak azoknál amelyeknél ezt a határokmány előírja. A határjelek azon szerepükön túl, hogy általuk válik láthatóvá az államhatár menete a jelölési rendszerben egyenként, vagy csoportonként még külön szerepet be is tölthetnek. A határjelek feloszthatók: helyük és szerepük szerint; az anyaguk szerint; alakjuk szerint. Helyük és szerepük szerint: hármashatárjelek, szakaszhatárjelek, főhatárjelek, és egyéb határjelek. A hármashatárjelek három állam határának találkozási pontján, azaz hármas határponton helyezkednek el. Szerepük az, hogy a három állam határának találkozási pontját jelöljék meg. A szakaszhatárjelek az egyes fő szakaszok kezdőpontjain helyezkednek el. Helyük a jelölési rendszerben mutatja a kü32