Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Természettudomány - Dr. Hír János: Új középső miocén rágcsálófaunák Észak-Magyarországról

- m2 zápfogak: az antero-linguális protolophulid hiányzik, a mesolophid és az ectomesolophid hosszú - m3 zápfogak: elnyújtott alak, hosszú mesolophid, az antero-linguális protolophulid megvan, az ectomesolophid hiányzik. A 2000. évi ásatás Felsőtárkány 3/2 gyűjtési pont 370 kg tömegű próbamintájában a Collimys faj az egyetlen és kizárólagos hörcsögféle volt. 2001 májusában a szerző ugyaninnen egy tonnát gyűjtött be, melyből 45 hörcsögfog került elő. Ezek közül mindössze egyetlen M2 sorolható az Eumyarion nemzetségbe, a többi lelet kivétel nélkül Collimys. Ez azért figyelemre méltó, mivel a Collimys nemzetség Spanyolországban és Franciaországban teljesen ismeretlen. Svájci, dél-német és osztrák lelőhelyeken ritka színező elem (KÄLIN, 1999), hogy valamely faunában domináns legyen, arra mindezidáig nincs példa. Felsőtárkány az első bizonyíték arra, hogy a Kárpát-medence kései szarmatájában egy kifejezett Collimysinvázió történt. Az esemény klimatikus és ősföldrajzi összefüggéseinek feltárása a jövő feladata. Következtetések A szerző az Észak Magyarországon elterjedt Sajó Völgyi Formáció, vagy nem tengeri szarmata néven ismert képződmények szisztematikus gerinces őslénytani vizsgálatának első eredményeit kívánta közölni. Ezek csak a kezdeti elemei egy lehetséges középső miocén szárazulati rétegtani rendszernek, melyet reményeink szerint a jövőben ki lehet dolgozni. Az eddigi gyűjtő- és feldolgozómunka legfontosabb eredményei az alábbiak. A korábbi kutatók által „terrêsztrikus szarmata" néven leirt képződmények nem kizárólag szarmata korúak. Egy részük középső- és késő bádeni. A meghatározás részben az általunk feldolgozott lelőhelyek gazdag molluszkafaunáján alapul, melyeket Kókay József dolgozott fel, részben pedig a Középső Paratethys rétegtani felosztása és az MN zónák eddig elfogadott korrelációján (STEININGER 1999). A tanulmányozott gerinces faunákban Megacricetodon minor és Cricetodon hungaricus vagy С cf. hungaricus állandó elemek Hasznoson, Sámsonházán and Mátraszőlősön. Hasznos és Sámsonháza minden valószínűséggel az MN 6 zónába sorolható. Mátraszőlős valamivel fiatalabbnak tűnik (MN 7/8 zóna idősebb része). Az említett faunákon kívül Megacricetodon minor and Cricetodon sp. együttesen fordult elő a romániai Tasád leletanyagában is (Bihar Megye, Királyerdő déli peremvidéke), melynek gazdag puhatestűanyaga korai szarmata korú (Volchyniai alemelet, KÓKAY J.szóbeli közlés). Az ezidáig publikálatlan lelőhely feltárását Dr. Venczel Márton, a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum - Muzeu Tarii Crisurilor - osztályvezetője végzi. A lelőhely rágcsáló-anyaga jelen sorok írójának feldogozása alatt áll. Az MN 7/8 gerinces zóna időtartama alatt (valószínűleg a kései szarmata során) alapvető változás történt a rágcsálófaunában. Az ezidáig állandó Megacricetodon minor és Cricetodon végleg eltűnt. Felsőtárkány 3/2 faunájában a Collimys sp. a domináns hörcsög. A fiatalabb Felsőtárkány 1. lelőhelyen egy viszonylag nagy termetű Megacricetodon sp. két foga került elő, melynek rendszertani helyzete bizonytalan. A felsőtárkányi faunában egyébként már több olyan elem is van (Paraglirulus sp., Myoglis meini, Eumyarion sp.), melyek a korai pannon korú (MN 9) rudabányai faunával közösek. 235