Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Régészet - Vaday Andrea: Előzetes jelentés a Salgótarján, Ipari-Park II. régészeti feltárásáról

i: A122. csecsemőcsontváz reteit a szkiták Kárpát-medencei jelenlétével foglalkozó eltérő vélemények ismertetését, az azonban bizonyos, hogy a salgótarjáni telep anyaga inkább hasonlít a délszlovákiai lelőhelyek leletanyagához, mint az Alföld középső, és déli sávjában fekvő, klasszikus szkíta vezérleletekkel jelzett lelőhelyekéhez. A korszak régészeti leletanyagát főleg temetőkből ismerjük. Telepekről inkább csak a mai DélSzlovákia területéről értesülünk. Az Alföld területén szétszórva nem éri el az ismert településrészletek száma a húszat! Ez is aláhúzza a Nógrád-megyében feltárt első(!) szkíta-kori telep tudományos fontosságát. A salgótarjáni telep anyagát legnagyobb részben az edények alkotják, formájuk és kivitelük egyaránt jól tükrözi a korszak színes és összetett népi hatásait. Emellett igen fontosak azok a leletek, amelyek az egykori lakosok foglalkozására utalnak. Sok félig kész csonttárgy és vágott szarvas-csont nyersanyag került elő. A félkész tárgyak helyben történő feldolgozást jeleznek. Az obejktumokból nagyszámú - nagyrészt díszített - orsógomb került elő. Ezek, és a telep állatcsont anyaga intentzív szövés-fonásra mutat. Az orsógombok között igen sok kisméretű példány volt, ezek feltehetően gyerekjátékok voltak. A telepen előkerült fel nem használt nyersvasérc darabok, nagymennyiségű vassalak és a vaskészítés végeredményét jelző bucák - a késztárgyak előállításának alapjai - jelzik a vasfeldolgozást. Ez a páratlan teljességű lelet-együttes lehetőséget ad majd a szkíta-kori vaskohászat technológiájának rekonstruálására. A leletek alapján úgy tűnik, hogy bányászattal és kohászattal egyaránt kell számolnunk a lelőhelyen. - ,. . ' Az ipari tevékenység mellett mezőgazdasági művelés is folyt a település környékén, az előkerült vasszerszámok tanúsága szerint. Fejlett állattartásra mutatnak az előkerült domesztikált állatok csontjai, de megtalálhatók a vadászott állatok is. A szkíta-kort követően elnéptelenedett a lelőhely, csak a népvándorlás-kor elején tűnik fel ismét az ember. 7. kép: A101. számú kavicsalapozású kemence alapozás rétege az alatta húzódó átégett agyagtapasztással 8.kí 213