Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Lengyel Ágnes: A parasztság és az írásbeli kultúra

lapján, önálló apró szentképeken, templomi fogadalmi képek, Mariahilf ábrázolások járulékaiként for­dultak elő. A zakariáskereszt betűi egy-egy bibliai mondásnak a kezdőbetűi. Bálint Sándor utal még a ponyvairatokon felbukkanó mityánk-keresztre is, mely már az őskeresztények által ismert kriptogramm volt/ !) A 9 betű ismertetett példája mutatja azt a néphitben közismert jelenséget, hogy a vallásos szö­veg értelmetlenné zavarodott töredéke is megfelelt a mágia eszközének. Latin vagy egyéb idegen nyel­vű, többnyire az egyházi szövegkinccsel közvetített szakrális eredetű „varázsszavak", „abrakadabrák", értelmetlen szótöredékek fordulnak elő az idevonatkozó néphitadatok között. Utalhatunk további pél­daként nem papírlapra, hanem, kenyérre, fokhagymagerezdre, káposztalevélre, kés nyelére írt szótöre­dékekre. (32) Az írásbeliség sajátos csoportjait képezik a különböző tárgytípusokon megjelenő szövegek. A népi kultúrában feliratos tárgyak, eszközök elterjedése a XIX. század végétől adatolható, amit alátá­masztanak az ismertetett statisztikai adatok. Észak-Magyarország falusi lakossága körében a század­forduló táján válik többségi készséggé az írás-olvasás tudománya. A hagyományos orális paraszti kul­túra írásbeliségben, így például textileken, fafaragásokon való megjelenése nagyobb arányokban nyil­ván csak e folyamat eredményeként jelentkezhetett. Erről tanúskodhat egy bükkaljai szőttes kendő is, amit a betűvetés tudományának elsajátításáért egy parasztlány hálaajándékul is adhatott, mert amint felirata tudatja velünk: „Derda * Julianna * emlékül * Balta József tanítónak adta. ' <33) 197

Next

/
Thumbnails
Contents