Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Verebélyi Kincső: Jegyzetek a hímzésminta-kendők történetéhez

Ennek egyik oka talán az is lehet, hogy e gyűjtemények tárgyai a későbbi korszakokból származnak és maguk a gyűjtések későbbiek is mint az Iparművészeti Múzeumban található mintakendőké. Ami a kendők anyagát, technikáját, formavilágát illeti, a fentiekben nagy vonalakban adott jellemzés a magyarországi anyagra is jól ráillik. Azt mondhatnánk, hogy a magyarországi darabok leginkább az osztrák-német kendők jellemzőit ismétlik meg az anyag, technika, minta, méret és szín tekintetében egyaránt. Magyarországon viszont a mintaken- Mintakendő, u.a. Püspökhatvan. Kendervászon, pamuttal hímezve. dőkre vonatkozó írásos források Palóc Múzeum, Balassgyarmat, ltsz. 54.18.1. alig feltártak. Jobbára csak olyan adatra támaszkodhatunk, amelyet Gervers Molnár Vera is idéz a magyar hímzéstörténetet összefoglaló írásában. Ez arról szól, hogy Guthi Ország Magdolna 1563-ban leányának Bánffy Annának írt egy levelet, amelyben több hímzett „példát" is említ. Tatay István 1607. január 24. kelt hagyatéki leltára is említ hat varrott-minta kendőt. Palotay Gertrud „Régi erdélyi hímzésminta rajzok" című cikkében érintette azt a hímzés-minták hagyományozódásának kérdéseit. A történeti adatok feltárásában még igen nagy hézagok vannak, hiszen például éppen a XIX. század hazai hímzési gyakorlatáról alig tudunk valamit, és az ilyen kézimukatörténeti áttekintések általában is hiányoznak. Lyka Károlynak a táblabíró világ hímzéskultúrájára tett utalásai érzékeltetik, hogy az adott időben Magyarországon is milyen fontos női tevékenység volt a hímzés. A biedermeier stílust mutató mintakendők nagy száma csak más oldalról bizonyítja ezt a tényt. A XIX. századi irodalmi és művelődési folyóiratok nőknek szánt mellékleteinek ilyen szemponti áttekintése is további fogódzót adhat a hímzéskultúránk árnyaltabb megismeréséhez. A nemzetközi minták írott, nyomtatott közlésformáinak a magyarországi hímzéskinccsel való egybevetése pedig nyilvánvalóan még számos felfedezést tartogat számunkra. A különféle társadalmi rétegek hímzéskultúrájának egybevetésekor az oktatás szerepéről sem felejtkezhetünk, hiszen az iskola közvetítő funkciójának konkrét felmérése a textil-díszítmények technikájának és ornamentikájának nyomon követésén túl a magyarországi kulturális áramlások szélesebbkörű megismeréséhez is elvezethetnek. 187