Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Kapros Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében

tünk: emlékei szerint a helyi hímzésstílus változásait jól szemléltető tárgysorozatnak a világégést túlélt mindhárom példánya

(49) évszámos. xxx A - mondhatni - esetlegesen felgyűlt tárgyi anyag és a szórvány adatgyűjtések áttekintése alkalmas arra, hogy általános következtetéseket levonjunk. Számolva természetesen azzal, hogy célirányos kutatás részleteiben feltétlenül gazdagíthatja, árnyalhatja ezt a képet. Országos összehasonlításban nézve, Nógrád nem tartozott textíliák vonatkozásában az intenzíven feliratozó vidékek közé. A parasztasszonyok, lányok maguk készítette tárgyain a feliratozás különböző gyökerekre visszavezethető, megkésett elterjedése itt elsődlegesen a név és névjelek alkalmazását jelenti. Ennek hátterében a hétköznapi használatú tárgyaknál a tulajdonost azonosító szándék állt. Az ünnepi rendeltetésű textíliák esetében a dekorativitás szerepe az elsődleges. Beleértve az egyéb tartalmú szövegeket is, a felirat a tárgy díszítményének szerves része, esetenként önmagában jelentheti a díszítményt. A betű- és számsorokat, azok egyes - esztétikai szempontok alapján felbontott - elemeit az alkotók ugyanúgy kezelték, mint a mustrákat vagy azok egyes motívumait. A tárgyakon való elhelyezésüknél az adott textília geometrikus vagy virág ornamentikájára vonatkozó szabályok, szokások érvényesültek. Bár az alkotók tudták a felirat jelentését, nem annyira a közlési szándék vezette őket, hanem inkább a díszítés fokozása. Mindez egyes tárgytípusoknál lokális divatok keretei között jelentkezett. A viseletben, lakáskultúrában vidékünket jellemző konzervativizmus mellett sajátosan alakult a színvonalában egyre sekélyesedő - városi-kispogári kézimunka erőteljes hatásának befogadása a falusi asszonyok körében. Ezen a téren a további, néprajzi közelítést tágító kutatás számos új tanulsággal szolgálhat. 178