Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Kapros Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében

bi hímzett dísztárgyak, amelyek a hagyományos paraszti lakáskultúra felbomlásának időszakában a nógrádi falusi házakban is helyet kaptak.

(33) Az eddig érintett köszöntő formulákon túli, hosszabb, vallásos feliratok az 1930-as évektől tűnnek fel, nagyobb elterjedtségük azonban szintén inkább a második világháborút követő időszakra esik. A szokásos virág ornamentika bővül vallási szimbólumokkal és figurális motívumokkal, amelyek lazább-szorosabb kapcsolatban állnak a szöveg tartalmával. A nógrádgárdonyi urasági cseléd Fülöp Jánosné legszebbnek, s egyben legnagyobb ünnepre illőként tartotta számon a kelengyéjébe 1934-ben hímzett törülközőjét (PM:72.14.6.), amelyen „kopírral" előrajzolt minta szerint a Szűzanya tőrrel átszúrt szívének és a Jézus Szívének ábrázolása két oldalára komponálva olvasható: „MÁRIA SEGÍTS" és „JÉZUS SEGÍTS". Hasonló ábrázolás látható egy 1940-ben készült, használatba már nem vett, szandai abroszon (PM:81.3.4.), a következő szöveggel kísérve: „MÁRIA-SZÍVE LÉGY VELÜNK", „JÉZUS-SZÍVE LÉGY VELÜNK". Máskor csak angyalalak megjelenítése utal a szöveg jellegére. Például Hugyagról több példányban is ismert dísztörülközőn (PM:318/2001, 326/2001), a Jézus Szíve, szereltek én, Segíts át az élet tengerén felirattal társul a virágminták közé illesztett két angyal. Esetenként a szöveg tartalma konkrétabban kötődhet bizonyos vallási ünnephez. Pl. egy kisterenyei dísztörülköző (PM:82.14.46.) két végébe hímezték be: „FELTÁMADT KRISZTUS / EN APÓN ALLELUJA". A hiányos dokumentációk mellett egyelőre valószínűsíthető, hogy használóik ezt szintén szabadabban értelmezték, s általában jeles egyházi ünnepek időszakában díszítették ilyen darabokkal a tisztaszobát. A textíliák egyben jelezték a ház lakóinak buzgó vallásosságát. A vallásos tartalmú szövegeket megjelenítő paraszti hímzések ismét felvetik az előnyomott falvédőkkel, egyéb polgárias kézimunkákkal, illetve az egyházi előképekkel való kapcsolatok kérdéseit. Hazafias vagy politikai tartalmú felirat nógrádi paraszti textíliákon nemigen fordult elő. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a hímzés u. n. intim műfaj, s alkotói nők. Az előnyomott falvédők jelentettek némi nyitást ebben az irányban. A különböző tartalmú feliratok vidékünkön is jól megfértek egymással egyazon darabon. A jelenség nem új és táji tagolódást sem mutat. Magam részéről a fokozott díszítő szándékot látom a feliratok szaporításában, s az alkotók minden bizonnyal a szövegek tartalmának ebben kevésbé tulajdonítottak jelentőséget. Pl. egy, az első világháború tájára keltezhető, mátraszelei abrosz (PM: 117/2001) koszorúba foglalt „BI" monogrammal kettéválasztott betűsora a következő: „ISTENHOZOTT BODORILONKA". A Nemtibe való Herceg Mari 1926-ban varrott dísztörülközőjén (PM:52.124.1.) olvasható: „KINYÍLOTAKÉK / NEFELEJCSTM / EGBABAMENGE / MS ZER ES / H E / RCEG MARI". Egy, a ferences harmadrendbe tartozó asszony az 1930-as évek elején varratott ki egy virágornamensekkel és Oltáriszentséggel, kereszttel díszített abroszt (PM:90.7.1.), amelynek feliratai: „ISTEN. HOZOTT", „NAGY ÖRZSI", s kétszer megismételve „JÖJELSZENTLÉLEK ISTEN". A herencsényi Paulik Mihályné, aki másoknak is előrajzolt mintát, 1936-ban varrott, ünnepi dísztörülközője (PM:90.8.1.3.) egyik végében olvasható: „NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL / NINCSEN ÉLET BÁNAT NÉLKÜL". A másik vég ábrázolása: Jézus Szívéből vér csöpög egy kehelybe, alatta „EZ AZ ÉN VÉREM KELYHE" felirat. A törülközőtartón áthajtott textíliának egyszerre mindkét vége látszott. Szerémi Krisztina nagylóci parasztlány saját kelengyéjébe készült, különösen gazdagon cifrázott dísztörülközője (PM:71.43.4.) visszahajtott felső felében „ISTENHO" felirat látható, folytatása az ellentétes oldalon hímzett alsó végen: „1942 ZOT 1942", alatta egy angyal alak lábánál félkörben: „KRISZTINKA". A feliratok megformálása A feliratok megjelenítéséhez használt betűtípusok kölcsönhatásban vannak a textília alapanyagával és a betűk kivitelezéséhez alkalmazott technikával, de nem kizárólagos ez a viszony. A szomszédos megyékből ismert emlékekkel összevetve

( 4

' szembetűnő, hogy Nógrádban az álló formátumú nagybetűkből álló felirat a jellemző. Ezt általában keresztszemes öltésekkel varrták, illetve természetesen ilyenek a szövött feliratok. Az egyszerű, antikva betűkkel párhuzamosan használták azok polgári kézimun170