Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről

„1. Hogy Adler Károly tervezett gőzmalmát egyedül gőzerő által működtethesse, annak mozgásba tételére, a város eddigi fűrész malmát hajtó, s Lossoncz város két, (részben a helv. hitvallású egyházat illető) malmának működésbe hozó, földesúri jogánál fogva kizárólag Lossoncz városát illető folyóvizet, soha semmiféle viszonyok között használatba ne vehesse, - azt gőzmalma működése érdekében se fel ne foghassa, - se más irányba ne vezethesse. 2. Hogy Lossoncz város s az Egyház malomjogi jövedelme ne koczkáztassék, - Adler Károly vállalkozó soha semmiféle magányosoknak, akár lossonczi, akár vidéki lakosok legyenek azok, sem vámért, sem díjért ne őrölhessen, sem búzáért lisztet cserébe ne adhasson, hanem egyedül raktárai számára őrölhessen, szóval lisztyével kereskedelmi üzletet folytathasson."

(46) Özvegy Vancsó Jánosné Szécsényben felépített háromkerekű gőzmalma 1858. január végén kezdte meg működését. Ez ellen elsősorban a pöstényi közbirtokosság malmának bérlője tiltakozott. „Károm elviselhetetlen mivel bérleményemnek - ezen gőzmalom felállítása óta - nem csak nevezetesb része, hanem majdan egészen elvonatott, miután ezen általam bérlett malomba őrleni szokott Szécsény Mváros 3.000-en felüli lakossal, továbbá Lócz, Rimócz, Varsány, Kis- és Nagy-Gécz, Megyer és egyéb helységekbeli összvessen 10.000-en felüli lakosokkal - végleg elmaradtak, mi miatt malmom üressen áll, mivel a többi szomszéd helységek saját falubeli malmaikba őrletnek." Laukovics János pöstényi molnár beadványához a fentebb említett községek igazolását is mellékelte. Varsány község levelében olvashatjuk: „Mi Varsány helysége Elöljárói és közbirtokosai nyilvános tanúságot teszünk - Laukovics János Pöstényi molnár mester megkeresése folytán, hogy Varsány Községe lakossai számtalan évektől az Ipolyi- többnyire a Pöstényi Malomba jártak őrleni, mióta pedig Szécsénybe a Gőzmalom használhatóvá vált, azóta Községünk lakossai - mivel közelebb lévén a Szécsényi gőzmalomba viszik őrleni valójukat."

(4 ^ Néhány évvel később a bujáki Eszterházy uradalomhoz tartozó Csór pusztán (jelenleg Cserhátsurány belterületéhez tartozó falurész) építettek gőzmalmot. A német területről érkező molnár 1868-ban kötött házasságot Surányban, mely azt jelenti, hogy a gőzmalom az 1860-as években épült. ' A vízimalmok fokozatos megszüntetését sürgette az a tény is, hogy a molnárok - a malom működtetése érdekében - a folyók, patakok vizét felduzzasztottak, melyek a környező rétek elárasztását, a közelben fekvő lakóházak összedőlését eredményezte. A balassagyarmati Malom utca lakói 1850-ben az alábbi levelet írták a kormánybiztosi hivatalnak: „ Bgyarmat mvárosunknak az úgy nevezett Malom utczája, néhány évektől, miolta tudniillik a kővári és Bgyarmathi alsó malmok gátjai szerfelett felemeltettvén, az Ipolynak többé éppen semmi medre nincsen - olly veszedelmes helyhezetbe jött, mi szerint nem csak a tavaszi áradások, hanem a nyári legszebb egy két napi esső is az egész Ipoly völgyét el borítván, azt is mindenkoron ha vízzel el sem önti egészlen, hanem területét annyira el nedvesíti, hogy mindannyiszor egy két Házunk el-el dől. - Jelenleg is olly iszonyú helyzetben vagyunk, mi az említett utzának alól írott lakossai, mi szerint több Házaink már valósággal le dűlvén, mindnyájukénak roskadássát óránként várjuk." A panasz kivizsgálására a város elöljárósága helyszíni szemlét tartott és megállapította: „Az Ipoly vize rendetlen folyása, úgy a Kürtös Patakának gyakori áradása már az Ipoly vize medrét annyira feltöltötték, hogy a víz a Híd alatt nem folyhatván. Ezt okozza leginkább a B.Gyarmati Alsó malom, de legfőképpen a Kővári malom, mely már a malom homlokfáját annyira felemelte, hogy a legkisebb esőzés alkalmával réttyeinket egészlen elönti." Hasonló megállapításra jutott Komáromi Imre szolgabíró is jelentésében: az általam tartott szemle után azt tapasztaltam, hogy az Ipoly medre annyira be iszapolódott az Ipoly malmok rendkívüli felemelése által, hogy Gyarmat várossának azon része melly az Ipolyra fekszik, follytonos elöntéseknek van kitéve, el annyira, hogy jelenleg is több házak ledőlve vagynak."

(49) Az alábbiakban néhány adatot idézünk Jánoska Ferdinánd Nógrád megye mérnökének az 1850-es évek elején készült jelentéseiből, melyeket az Ipolyon és a szécsényi Szentlélek patakon felállított malmok helyszíni vizsgálata után készített. „Az Ipoly folyó medrébe keresztbe fektetett és az őrlővíz feltorlaszolásának megnyerése végett, majd nem egészen a természetes partok tetejével, sőtt azok színéig terjedő magasságig emelt, egy mozdíthatatlan, kezelhetetlen s 126