Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről

A gabona mennyisége (kila) Település neve 5-10 Sámsonháza, Megyer, Luczin (Lucfalva), Szanda, Sipek, Rimóc, Lócz, Varsány, Piliny, Karancsság, Szalmatercs, Etes, Sóshartyán, Ságújfalu 10-20 Herencsény, Sipek, Szécsény, Karancsság, Kürt (Erdőkürt), Bokor 20-40 Szentiván (Cserhátszentiván), Ecseg, Megyer, Nagygéc, Surány (Cserhátsurány), Dolány (Benczúrfalva), Szécsény, Kürt (Erdőkürt), Erdőtarcsa, Bér 40 - 100 Nagybárkány, Litke, Halászi, Pöstény, Vanyarc, Palotás, Dengeleg (Egyházasdengeleg), Buják, Csecse, Bércei 100-200 Kalló, Kökényes, Bércei, Kövesd (Nógrádkövesd) 200 - 300 Szirák, Bágyon, Dengeleg (Egyházasdengeleg), Lőrinci, Heréd A molnár gabonabevétele egy településen belül is változott. Dengelegen az egyik malom 100, a másik 300 kila gabonabevételt hozott bérlőinek. Eltérő jövedelmet biztosítottak bérlőiknek a Szécsény, Bércei, Karancsság határában található malmok is. Az összeírás Bokor, Szentiván, Sámsonháza, Megyer, Luczin, Szalmatercs, Szécsény patakon épült malmairól megjegyzi „ritkán őröl", míg a Szandán, Sipeken, Karancsságon, Etesen, Sóshartyánban és Szécsényben felállított szárazmalmokról azt a megjegyzést olvashatjuk „sokat áll".

(34) 6. A molnárok lakóháza és berendezése A malmok mellé épített, a molnár lakhelyéül szolgáló házak - a malommal együtt - a bérlemény részét képezték, melyekben a molnár a bérlet ideje alatt lakhatott. Mivel a lakóház nem saját tulajdona volt, ezért annak nagyobb átalakítása, módosítása csak a malom tulajdonosának engedélyével kerülhetett sor. A molnárok házaira sajnos kevés adattal rendelkezünk. A legkorábbi adatunk a patvarci molnár házára - melyet a Forgách család építtetett a 18. század végén - vonatkozik, mely szerint az kőfundamentumra, vályogfallal épült, zsúppal fedett épület volt. Két szobából, egy kamrából, konyhából állt, alatta pincével. A leírás szerint az épület végében van két kis szinke, majd a baromfiknak, sertéseknek van itt három ól, egyik vályogból, kettő pedig fa rovatékos.

(35) Ebben az időben készült a mohorai szárazmalom molnárjának zsúppal fedett háza is, de még fából.

(36) A szakali molnár lakóháza, 1851-ben, három szobából, konyhából, egy kamrából állt. A szobákba kályha nincs. Az udvarban van egy nagy istálló rossz padlással, ezzel egyfedél alatt van egy szinke és egy sertésól, mellette deszkából készült két baromfiól található. Az egész udvar deszkával van bekerítve, rajta két kapuval és egy kis ajtóval.

(37) Hlasznik Pál losonci molnár 1858-ban egy L alakú molnárházban lakott. A kőalapú, vályogfalú, cserépzsindellyel fedett házban négy szoba, két konyha volt. Minden szobában cserépkályha, az egyikben sütőkemence is állt/

3 * Az alábbiakban tekintsük át, hogy néhány molnár lakóházában milyen tárgyakat találtak a hagyaték leltározói. 1. Brezovszki István dengelegi (Egyházasdengeleg) molnár hagyatéki leltára 1848-ból: A 21 éves korában elhunyt molnár hagyatékában két öt-öt pengő bankjegyet (25 váltó forint), húszasokban (223 Vf.); 69 db kemény tallért (345 vf. ), rézpénzt (2 vf), ötösökben pengő ezüst garasokat (1 vf.) találtak. A leltárba az alábbi termények szerepelnek: tiszta búza (5 kila), veremben lévő rozs (39 kila), veremben lévő árpa (63 kila), zab (12 kila), tenkely (1 kila), kukorica (11 kila), széna (4 szekér), bükköny (1 szekér), árpa és rozs szalma (5 szekér), rozs szalma ideivel együtt (3 szekér), idei rozsbúza termés még szalmában (13 csomó és 10 kéve), kendermag (1 kila). Állatállománya: 3 ló, 1 tehén, 7 kijáró és 1 hízó sertés, 26 lúd, 14 nagyobb és 7 kisebb kacsa. A hagyatéki leltár 322 tételt tartalmaz, melynek teljes közlésétől eltekintünk, csupán a lakóház berendezésének tárgyaiból, az öltözethez tartozó ruhadarabokból és a molnár mesterséghez tartozó eszközökből mutatunk be néhányat.

(39) 122