Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről
öt mázsán felöli sertéshús folyó árát a bérlőnek az uraság jutalmazás gyanánt kifizeti, - öt mázsán alóli sertéshús hiányának folyó árát ellenben bérlő molnár mester a tulajdonos Uraságnak megtéríteni a leöletés, felmázsálás alkalmával készpénzben pótolni köteleztetik. Köteleztetik nem különben a bérlő molnár mester az Uraságnak saját magáéból nyolcz lúd zsírzóra tömött tökélletes nehézségű hízott ludat toll tisztára mosottan konyhájához szállítani, a tollú pehely szintén az uraságé." (24) A felsőtoldi molnár fél mázsa szalonnát szolgáltatott be a malom tulajdonosának. A gutái és a béri közbirtokossági malmok bérlői 4-4 kila gabonát adtak a községi kanok ellátására. e. Egyéb szolgáltatások Ráday László szécsényhalászi malmának bérlőjét arra kötelezték, hogy „Az uraság által ki mutatandó helyen a molnár tartozik a malomnál juh-úsztatót fel állítani minden munkabér beszámítás nélkül, mellyhez azomban minden meg kívántató anyagokat az uraság fog adni, ezen úsztatót folyvást a haszonbérlési esztendők alatt ingyen, jó karban tartani. Valahányszor a Mtgos uraság rendel halászatot, tartozik a molnár mester halászni azon észrevétellel, hogy a halászathoz megkívántató embereket annyiszor, amennyiszer az Uraság halászatot rendel, a helybeli Tiszt úr tartozzon kiállítani, és a hálóhoz vagy is annak ki igazításához kender amennyibe kívántatni fog, az Uraság fogja kiszolgáltatni/ 25 ' A tamási malom bérlőjének, a maga költségén, két hámos lovat kellett tartania, hogy azokat a malom tulajdonosa évenként négy alkalommal, minden fizetés követelése nélkül, igénybe vehesse „oly útra mint ide Gyöngyös"/ ' A Losonc-apátfalvi molnárral kötött szerződés 16. pontjában arról olvashatunk, hogy „...a bérlő megengedni köteles olly távolságra melly menet és jövet két napba kerülend, lovait s kocsiját adni tartozik s a tartás az uraságot illeti, - s ház körül vagy Losonczra is ha szükséges, adni tartozik." (27) f. Malom, malomház karbantartása A malombérleti szerződés egyik pontja a malom épületének, berendezésének folyamatos javításával, állagának megőrzésével foglalkozik. Szemléltetésül a pöstényi malom bérleti szerződésének 6. pontját idézzük. „Köteleztetnek a haszonbérlők a malom épületét és minden malomi belső és külső vízi eszközöket és készületet haladék nélkül megcsinálni, és haszonbér végével ugyancsak igen jó karban és állapotban ingyen minden követelés nélkül vissza adni, melly munkálatokra csak a szükséges nyersfa anyagok a tulajdonosok által a helyszínre fuvarozva időnkénti bejelentés mellett, kifognak adatni, ezen kizárólag értve nyersfa anyagok kiadásán felül, minden egyébb munkálatokat a haszonbérlők betudás nélkül időnként pontossan tellyesíteni és egyébb más szükségletek a bérlők által viszon követelés nélkül kiállítandók lesznek, megigazítván és jó karba hozatván a malom és minden szerkezete a bérlők által. Ha az épületek a haszonbérlő ideje alatt a haszonbérlő vagy cselédje gondatlansága által elpusztulna, kivéve a menykőütést, tartozik vagyonából az felújítani és helyre hozni." (28) Az alábbiakban néhány példával szemléltetjük, hogy a molnároknak milyen munkákat kellett végezniük a malomnál. A pöstényi molnár a zúgó elkészítéséhez 40 karót faragott ki, 3 gerendát helyezett a karók tetejére, alját lepadlózta, a zúgó alá új homlokfőt készített, hét vízválasztó oszlopot helyezett el, a két végére 15 padlót tett. A malomkerekekhez 480 fogat, 200 spernátszöget készített. Kötelességük volt a homlokfő, a zúgok, a vízárok, a vízfogó gátak állandó javítása, tisztítása, az elkopott malomkő pótlása, melynek egyharmad költségét a molnár fizette. A malomkő beszerzésének, szállításának teljes költségét csupán a gutái közbirtokosság vállalta magára. (29) Az új malomköveket Losoncon, Vácott vásárolták. A molnár költségét terhelte a malom és a molnárház tűzkár elleni biztosítása, az árverési illeték, saját jövedelmi adójának viselése. 120