Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Történelem - Zólyomi József: Nógrád megyei malombérleti szerződések a 19. század közepéről

molnár leszármazottai örökölték. A 18. századtól a malmok többsége már nem az „ősi" családok tulajdonában volt az adott településen, hanem vásárlálás, házasodás révén más földbirtokosok kezére került. Ezeken a településeken a molnárok bérletjogának öröklési gyakorlata megszűnt, meghatározott időszakonként a malmokat újra árendába adták. /. Malmok típusai Kutatásaink során a megye malmairól településenkénti, típusonkénti kimutatást nem találtunk. Csupán egy összeírást ismerünk, amely kerületenként mutatja be a malmok típusait és a rájuk kivetett rovások nagyságát. A felmérésből sajnos nem tudhatjuk meg, hogy az egyes kerületekben mennyi volt a vízi- és a szárazmalmok száma, az adatokból csupán arányaikra következtethetünk.

(4) Kerület Vízimalom Szárazmalom 12 3 1 1 2 osztály Szécsényi 4 8 6 Sztregovai 1% 1 33% Gyarmati 3% 2% 4 Füleki 3 5 10 2 Nógrádi 2 9 5 Kékkői 3 13 Losonci 4V

2 12 18 Sziráki 1 2 13 9 Összesen 22

5

/

6 31 Vi 99 V, 22 Mielőtt a malmok típusait bemutatnánk, ismerkedjünk meg még egy összeírással, amely a szécsényi járáshoz tartozó településeken lévő malmok őrlőköveinek számát rögzíti 1832-ben. Őrlőkövek száma Település neve 1 köves Bokor, Szentiván (Cserhátszentiván), Ecseg /5 malom/, Buják /3 malom/, Sámsonháza, Nagybárkány, Megyer /2 malom/, Luczin (Lucfalva), Nagygéc, Szanda, Sipek (Nógrádsipek), Rimoc, Szécsény, Piliny, Szalmatercs, Ságújfalu, Vanyarc /2 malom/, Kürt (Erdőkürt), Erdőtarcsa /2 malom/, Becske, Bér /2 malom/, Bércei /2 malom/, Szántó (Zagyvaszántó) 2 köves Verebély (Mátraverebély), Terény, Varsány, Szécsény, Dolány (Benczúrfalva), Karancsság /2 malom/, Palotás, Kürt (Erdőkürt), Csecse, Gede (Szarvasgede), Bér /2 malom/, Bércei 3 köves Jobbágyi, Szakai (Nógrádszakai), Ludány, Endrefalva, Kalló, Kökényes, Szirák, Bágyon, Dengeleg (Egyházasdengeleg), Lőrinci, Bér, Bércei 4 köves Surány (Cserhátsurány), Herencsény, Hugyag, Halászi (Ludányhalászi), Pöstyén, Szécsény 5 köves Litke, Héhalom, Szécsény Többségük az egyköves malmok közé tartozott. Gyakran előfordult, hogy egy-egy településen eltérő számú kővel őrlő malmok is voltak (Kürt, Bér, Bércei, Szécsény stb.).

(5) a. Vízimalom A vízi- és a szárazmalmokra kivetett rovások számából arra következtethetünk, hogy az előbbiek aránya volt a nagyobb. A táblázatból azt is kiolvashatjuk, hogy a legtöbb vízimalom a sztregovai kerületben volt, ezt a losonci, kékkői, sziráki és a füleki kerület követte. A malmok többségét a harmadik osztályba sorolták. 114