Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: Fiatal demokraták erkölcsi katekizmusa - Madách Tragédiája

De próbáljuk csak ki mi is a szellemidézést. Ádám megértéséhez kíséreljük magunk elé varázsolni Madách Imre alakját, néhány vonással megragadva emberi és szellemi arculatát. Megrendítően igaznak tűnnek ma is egy 1942-ben készült „portré" karakteres vonásai, Halász Gábor papírra vetett sorai: „Madáchról a férfi, majdnem öregember képe él mindnyájunkban. Talán a feje idézi fel, a bágyadt szemű, finoman ernyedt vonású, föld felé konyuló bajszú arc, talán a Tragédia érett bölcsessége, a sze­münk előtt vénülő világ, a kihűlő szív egyre keserűbb tapasztalatai. Talán a magányos udvarházi élet látványa, a lomha őszi esők, hosszú téli esték, a nyúló idő beleivódott képzeletével. A sok kis hétköz­napi gond, birtokkal, cselédséggel törődés és a legvégső kérdéseken töprengő belső élet ellentéte... Ta­lán csak kényelmes képzeletünk sorozta a filozófus költőt a vén bölcsek közé." (3) Irodalmi portrék és képzőművészeti ábrázolások egész sora tanúsíthatja, hogy milyen nehezen fe­ledhető, zsigereink mélyén őrzött, meggyökeresedett, megcsontosodott arc- és szellemkép ez Madách­ról, a magányos, magábamélyedt öregemberről. Megdöbbentő e legendával szemben - miszerint a világtól elvonultan élő, visszahúzódó, magá­nyos alkat, az eseményeket távolról szemlélő ember volt -, hogy Madách Imre milyen fontos közéleti szerepeket töltött be, minden esetben és helyzetben, amikor azt a társadalmi szerepvállalás lehetővé tet­te, a történelem felkínálta. Az alábbi néhány kiragadott, ám jellemző élettény jól tanúsítja ezt. A reformkori nógrádi küzdelmek egyik meghatározó képviselője Madách Imre 1846-tól Nógrád megye katonai főbiztosa volt. A forradalom és szabadságharc idején is, amikor a „szalmakomiszár" fel­adata tényleges súlyt nyert, megmaradt felelősségteljes posztján, sőt betegsége ellenére maga is hadba készült a felfegyverzett nógrádi nemzetőrséggel. 1860-61-ben is ott találjuk őt a megye iránytadó politikusai között, erőteljes tenniakarással való­sággal tobzódik a lehetséges közéleti szerepek sokaságában. „Az 1861. évi tisztújítás szavazatszedő bizottságának tagja, Nógrád megye bizottmányának vá­lasztmányi tagja, a Nógrád megye új közigazgatási rendszerének kidolgozására alapított bizottságának tagja, a megszűnt császári hivatalok iratanyagának átvételére alapított bizottság elnöke, a megyei költ­ségvetést kidolgozó bizottmány tagja, az országgyűlési képviselő-választás rendezőbizottságának tagja, az építendő utak és közmunka felhasználására alakult bizottság tagja, a megyei önkormányzat kidolgo­zására alakult bizottmány tagja, és végül Nógrád megye balassagyarmati választókerületének ország­gyűlési képviselője." (4) Ez utóbbi kiemelkedő jelentőségű feladatát mély felelősséggel, küldetéstudattal felvállaló képvise­lő választóihoz fordulva tette közzé „Politikai hitvallomását." Ez a megrendítően szép, költői erejű ki­áltvány valójában Madách erkölcsi hitvallása is, melyben a politizáló ember erkölcsi tartásáról szól, ar­ról, ami a cselekvés lehetőségeit, korlátait és eszközeit mérlegelve se feledhető, hogy: „...vannak általá­nos elvek, melyeket rendíthetetlen alapokul bevallani lehet, sőt kell, melyeket még hasznosság tekinte­téből is feladni tilos, melyekért meghalni nemcsak egyesnek kötelesség, de melyek elárulásával nemzet­nek is életet váltani halál helyett gyalázat, mert a javak között nem legfőbb az élet". (5) Az erkölcsös magatartás az emberi mérce, a közösség ítéletének alapja: „Önök közt töltém tisz­tességben eddig életemet, bátran akarok ezentúl is szemökbe nézni, s önök közt is akarok tisztesség­ben meghalni..."' ^ Végletekig menő elkötelezettség, ha kell akár a tragikus végkifejletig, az erkölcsi (ki)tartás - ez jel­lemzi a cselekvő Madáchot. Életének két mozzanata, helyesebben szólva forduló - bizonyos értelemben csúcspontja szinte az életkép érzékletes erejével állítja elénk ezt az igazságot. Az első képen Madách Imrét a pozsonyi várbörtönben látjuk. 1852-ben tartóztatták le, Kossuth titkárának rejtegetése, Habsburg ellenes összeesküvés, gerillacsapatok szervezésének vádjával. A felso­rakoztatott vádpontokból kiolvasható, hogy Madách a megtorlás legvadabb, legsötétebb időszakában is eszméihez elkötelezetten bátor, következetes maradt. %

Next

/
Thumbnails
Contents