Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Vendéglős kongresszusok Magyarországon 1885-1939 (Kutatási összegzés)

nek Budapestre hívása jó alkalomnak kínálkozott Magyarországon önálló államisága, saját kultúrája bizonyítására. Egyúttal annak igazolására is megfelelő volt, hogy az ipar és kereskedelem, a kultúra és a műveltség, a modern technikai vívmányok elsajátítása terén Budapest valóban egyenrangú fele Bécsnek. A kivitelre alkalmas mezőgazdasági termékek, főleg a magyar borok megismerése által pedig elviszik azok jó hírét Európába. A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége V. rendes évi közgyűlésének 1905. szeptember 12én Győr szabad királyi város adott otthont. Egy nappal előtte szeptember 11-én pedig a Szállodások, vendéglősök, kávésok, pincérek és kávéssegédek Országos Nyugdíj egyesülete tartotta IV. évi rendes közgyűlését a győri városháza nagytermében. A rendezést felvállaló Győri Vendéglős Ipartársulat egyike a nagy múltú hazai szakmai egyesületeknek. 1846-ban alakult meg Gast-, Schank- et KaffeesiederGenossenschaft der königlichen Freistadt Raab azaz a Szabad Királyi Győrvárosi Vendéglősök, Italmérők és Kávémérők Társulata néven. Az ünnepi alkalomra, a kongresszusra a szaksajtó, a Fogadó külön kiadást jelentetett meg. A nagy esemény tiszteletére megjelent szakközlönyben „Vénfogadós" versben köszönti „Isten hozott"-tal az „országgyűlésüket" Győrben tartó szakembereket. A Fogadó ünnepi számát a szakma győri üzletei bemutatásának szentelte, a vasúti vendéglőtől a modern Royal szállodán át a bakonyiak híres beszálló fogadójáig, a Három Nyúlig, és a Kisfaludy kávéházig. A győri kongresszuson a magyar ipar egyik élharcosa az osztrák sörök bojkottjára szólított fel. A magyar, főleg a pompás kőbányai sörök kibírják a versenyt a világ bármilyen sörével. A beszédre reagált az osztrák sajtó, egy schwechati lap, a Neue Bezirksbote. Ez a paprikahamisítási botrányra utalva csak paprikahősöknek titulálja a magyarokat, akik már sört is akarnak gyártani. A századelő izzó politikai légkörében az egyszerű gazdasági konkurenciát is gazdasági síkra terelték. „A sörnek is meg van a maga politikai vonzata s ha az osztrák sörök majd teljesen kiszorultak hazánkból, akkor megelégedve jelenthetik majd jó szomszédaink az osztrák császárnak, hogy az a néhány vezényleti szó meg van ugyan mentve, de elveszett helyette sok más, el a magyar piac is, melyet a paprikahősök maguknak hódítottak vissza."

(9) A legalaposabb, legátfogóbb képpel - a Vendéglősök Naptára 1913. évi száma jóvoltából - az 1912. május 14-15-én Kassán tartott országos vendéglős kongresszusról rendelkezünk. Felső Magyarország ipari és kereskedelmi központjában, a magyarországi vendéglátás egyik fellegvárában a kiegyezés előtt, 1863-ban hozták létre egyletüket a pincérek. 1877-ben Kassán 132 kocsmárost és vendéglőst, 5 fogadóst, 10 kávést és 6 cukrászt regisztrált a Kassai kereskedelmi és iparkamara. Az 1880-as évek végén alakult meg a Kassai vendéglősök, kávésok, korcsmárosok és pincérek egylete. Az egyesületi szerveződés általános gondjaira világít rá az egylet működéséről készített jelentés. A 160 kocsmárosnak csak 1/4 -e lépett be az egyesületbe. Az egylet új célkitűzései között szerepelt, hogy a jótékonyság gyakorlása mellett egyszersmind erkölcsi testület is kívánt lenni. Könyvtára 78 kötetet tartalmazott. A könyvek beszerzésénél fő elv és cél volt, hogy „csak kizárólag hazai termékek legyenek, s hogy ezáltal a magyar szellemet kortársaink közt mindinkább neveljük és fejlesszük." A gyűlést a már 1910 óta kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró, jelentősen, megerősödő Országos Vendéglős Egyesület szervezte, amelyen csaknem az összes fogadós, vendéglős, kávés ipartársulat képviseltette magát. A kongresszusi küldöttek száma meghaladta a 600-at. A kongreszszus jelentőségét bizonyítja hogy a tanácskozásokat országgyűlési képviselők és a hatóságok képviselői is meghallgatták. Az iparág fejlődése és védelme tekintetében a kongresszus továbbra is a legfontosabb sőt meghatározó feladatának tekintette az egyesület megerősödését, tagjai számának gyarapítását, hogy érdekükben mint a vendéglősök és a rokonszakmák központi képviselete járhasson el. Ezért a kongresszus felhívást intézett Magyarország összes vendéglős- és a rokonszakmákkal egyesített ipartársulataihoz és egyesületeihez, valamint az önálló iparosokhoz hogy a hazai szakiparosoknak egy erős központban egyesítése végett mielőbb lépjenek be az Országos Vendéglős Egyesületbe. „Tekintve, hogy a vendéglősiparban az egyesülésre törvényes biztosítékok még nincsenek, a kongresszus a vendéglősök erkölcsi kötelességének tartja az Országos Vendéglős Egyesületben való egyesülést." A kongresszus megállapította, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében egyre emel86