Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Tóth Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I.

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 A jelenlévő polgári népesség változása 1869-1920 1869 1880 1890 1900 1910 1920 A tanulmányban vizsgált két településre nem jellemző ilyen robbanásszerű fejlődés, de a népes­ségnövekedés terén kiugró salgótarjáni „teljesítménnyel" szemben az urbanizáció más kategóriájában jobb eredményeket értek el. Mindketten jól éltek szerepkörükből adódó lehetőségeikkel. Losonc „Felső Nógrád" igazi központjává vált. Nem vetette vissza a megye egyetlen jogi értelem­ben is városnak tekintett településének fejlődését vásárainak csökkenő forgalma, a kereskedelem köz­pontja maradt, a századforduló után három pénzintézet is alakult a városban. Közigazgatási intézmé­nyei révén nem vehette fel a versenyt a megyeszékhellyel, viszont szerepkörének megfelelően néhány megyei hivatala is volt: Királyi Iparfelügyelőség, Állami mértékhitelesítő hivatal, MÁV osztálymérnök­ség. Ipari mutatói mindenképpen kedvezőbbek voltak Balassagyarmaténál, ahol ugyan magas volt az iparból élők száma, de még 1910-re sem volt tíz főnél több munkaerőt foglalkoztató vállalata. Túllépve a kisipar szintjén sokszínű, több lábon álló gyáripar alakult ki a termékek széles skálájával. Jelen van itt a mezőgazdaság termékeit feldolgozó malomipar, szeszipar, 770 főt foglalkoztat a zománcedény­gyár, 300-at a mezőgazdasági gépgyár, van posztógyára, sőt még egy kis sörétüzeme is. A városodás fo­lyamatát esetében az ipar segítette. Lakosságát 5,3%-al növelte 1900-1910-ig a természetes szaporodás és 30,3%-al a betelepülés. Az iparban munkát keresők lakásgondjaira azonban nem sikerült ilyen gyor­san megoldást találni/ 44 ' Mint rendezett tanácsú város saját hatáskörében is vethet ki adókat, mégsem a magas pótadókulcs az, ami a magasabb bevételeket biztosította. A századfordulón a megye három középiskolája közül kettő Losoncon működött - ebből az egyik állami tanítóképző volt -, de itt volt a megye legjelentősebb közkönyvtára is. Balassagyarmat ki tudta használni megyeszékhelyi rangja által élvezett előnyös helyzetét, kapcso­lati tőkéjét. Vonzó célpontjává vált a faluról beköltöző földműveseknek, a megyei értelmiségnek, hiva­talnokoknak, akiknek már nem csak munkahelyet adott a megyeszékhely. A város vezetése igyekezett javítani élet és lakáskörülményeiken, kedvezményes telkeket biztosított megyei segítséggel - Otthon és Tisztviselő telep - rendeleteivel még a telekspekulációt, az árak felhajtását is igyekezett megakadályoz­ni. A századfordulón megnyílt a gimnázium, nem kellett gyerekeiket Vácra, Losoncra járatni. A megyei Mária Valéria kórház országosan is újdonságnak számító pavilonrendszerével magas szintű egészség­ügyi ellátást biztosított. A szerényebb anyagi lehetőségek ellenére is új középületek emelkedtek. Meg­épült a törvénykezési palota, pénzügyi palota, vágóhíd, bevezették a villanyvilágítást, aszfaltozták a jár­dákat, kövezték az utakat, a város szívében az Erzsébet liget fái cseperedtek. Mindez csak látszólag áll ellentmondásban az alacsony bevételekkel. A város beruházásaira hosszúlejáratú kölcsönöket vett fel, 73

Next

/
Thumbnails
Contents