Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Vágvölgyiné Bene Orsolya: A békepárt megítélése a dualizmus korában

ke Kossuth megbuktatásával szerezhető meg."

( ' Tehát a Függetlenségi Nyilatkozatnak nem volt semmi köze Görgey elhatározásához, véleményének változásához? Görgeynek a békepártiakkal Buda bevétele utáni találkozása jó alkalom volt a megismerkedésre, „s másnap már együtt tanakodtak az államcsíny végrehajtásán."^

79

^ Ezen a találkozón tehát nem arra kérték Görgeyt a követek, hogy maradjon a seregnél, hanem már az államcsínyt tervezgették? Gracza leírása szerint Kazinczy Gábor arról győzte meg Görgeyt, hogy segítségére lehetnek: „a békepárt... az orosz betörés hírére úgy megerősödött, hogy bátran tehetünk kezdeményező lépést az április 14-iki nyilatkozat megbuktatására. S ha a tábornok úr pártunk élére áll: csaknem biztos a siker. - Jó, megkísérlem, - válaszolt Görgei. Elmegyek önök közé, s majd meglátom mit tehetek.... a küldöttség tagjaival Debrecenbe utazott."

(8t

^ Ezek szerint a békepárti Kazinczy Gábor ajánlotta fel Görgeynek, hogy ha melléjük áll, ők fogják javasolni a parlamentben a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonását. Kovács Lajos és Kemény Zsigmond egyformán tagadják ezt, mondván, a hadsereg kezdeményezését támogatják, de ők maguk nem kezdeményezhetik a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonását. Azt, hogy Gracza békepárti kezdeményezésként állítja be a Függetlenségi Nyilatkozat visszavonásának gondolatát, azért furcsa, mert utóbb közli Kemény Zsigmond emlékiratából az erről szóló részt. Görgeyt nem csak azért érte csalódás, mert a békepártiak elutasították a fegyveres puccs gondolatát, hanem mert „a kormány már podgyászolt, hogy visszaköltözzék a fővárosba. E miatt aztán a nemzetgyűlés is felfüggesztette tanácskozásait.... Hisz akkor minek fáradt ő ide?"

(81

^ Bár csalódott a békepártban, nem adta fel, „s uj tervek rajzottak fejében: a békepárt megerősítése katonai elemekkel, küzdelem néhány tábornoktársa ellen, akik Kossuth Lajoshoz szítottak, aztán „Való" czim alatt egy uj politikai napilap alapítása."'

82

^ Gracza a békepártnak csak Görgeyvel való kapcsolatáról ír. A Klapkával folytatott tárgyalásokat meg sem említi - hasonlóan Horváth Mihályhoz és Márki Sándorhoz. Árulók, félénk polgárok vagy csak fontolva haladni vágyók voltak a békepárt tagjai? Milyen volt a kapcsolatuk a hadsereggel? Az események előrehaladtával megváltozott-e viszonyuk a Habsburg-házhoz? Az adott keretek közt mennyire volt politikájuk reális? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre a jövő történészeinek kell majd megadniuk a választ. 45