Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Történelem - Horváth László: A jobbágyi kolerafelkelés 1831-ben
A jobbágyiak Fellyebb, Július 24-dikéről egy észre vételt tettem a világnak mozgásaibul valami rosszat sajdítván, azon észre-vételemben nem csalatkoztam.- Honnan, honnan nem, ösméretlen lévén a világ előtt a choiera, ennek s a sok szoros el zárásoknak következésébe, sőt annak is következésébe, hogy a cholerába nagy részről a szegényebb Nép igen hullott, az a hir futamodott és terjedt el a Parasztság között hogy a Cholera nem más, hanem az Urak és a Papok, meg az Orvosok mind meg akarják a szegény embereket méreggel étetni, s egy lábig el-veszteni, azért minden orvosságba méreg van, sőt már a kutak is meg vannak az Urak és Papok által méreggel vesztegetve. - Ez a hir köz-hitelt tanált átallyába véve az egész országba a Parasztoknál, a melynek következésébe ezek kezdettek öszve szollalkozni, s az urak, a Papok ellen és az Orvosok ellenfel zúdulni, i4gy hogy afelett hogy ezerek és ezerek halni inkább készebbek voltak, hogy sem orvoságot be venni, afelett számtalan helyeken tanálkoztak és fel fedeztettek öszve esküvések, mellyek által a Parasztság Urát Papját a leg kínosabb halállal ki végezni s magát ez által szabaddá tenni el-határozta.- Szomorít példája volt az ily lázzadásnak Nemes Zemplény, Unghvár, Szepes és Sáros Vármegyékben, a hol de különösen Zemplényben a Parasztság több Helységekből százonként öszve esküdve, hallatlan kegyetlenséggel végeztek ki sok nagyobb és kisebb rendű Urakat a világbul s valamennyi Urakat fel kontzolni készek valónak, ha a katonaság gyors lépésekkel oda sietve fegyverrel nem állta volna elejét leg vétkeseb szándékjoknak, ugy hogy Ezeknek segedelme is már alig hogy késő nem volt és tsak a leg példásabb büntetések által lehetett a nagy tüzet el oltani, a midő a Jus Statarii ereje mellett Királyi Comissarius küldetvén oda, minden személy és nem tekintete nélkül számosan fel akasztattak, agyon lövöldöztettek a katonaság által ugy hogy amint hallom de nem mint bizonyost írom mintegy I50-en akasztattak fel. -Annyi igaz, hogy igen sokat el vesztettek, de ezeknek környül állásos eseteiket ámbár több levelekbül olvastam is azonban bizonyosan nem tudván többet ezekrül irni nem akarok. Amit hitelesen közölhetek a közelebbiekrül, szomszédokrul arrul teszek inkább említést. Hogy a mi Vidékünkön is a Paraszt igen könnyen beszélt s kezdette Urát Tisztyétfel sem venni, gondolkodott arrul hogy dézsmát nem ád, hogy Urak dolgára nem megy, az igaz, az Patán is meg történt és más szomszéd Helységekbe is, és egy a paraszt gonoszat forralt szivébe, sugdostak együtt, s tsak az kívántatott volna hogy valaki üsse ki a zászlót ezerek lettek volna készen dühösködni. - Példa volt ebben Pásztó, Tar és Szöllős, a mellyek öszve esküvésben egyet értésben látszanak lenni s már szabad beszédek, mozgások lármák történtek is különösen Szöllősön ott ki ütött a lázadás. - A Tariak a kutakba mérget kerestek, a Pásztiak két Úrra szabadon kiabáltak ezt nyársba kellene húzni, amazt fel akasztani s.a.t. de még is Taron és Pásztón egészen ki nem ütött a lázzadás, nem ugy mint Szöllősön a hol a Földes Urat Tisztet ki ugratták, némellyeket megkötöztek. - Gonosz szándékát ezeknél többre vitte szomszéd Helységünk Jobbágyi a hol is Augustus 23-dikán reggel ki ütött a Lázzadás, a mikor-is azt lehet mondani igen igen keveset ki véve az egész község először a falu contojára jólfel borozván pálinkázván magát, a Helybeli Uraságokra Tisztekre vasvillákkal dorongokkal reá rohantak, azokat a leg nagyobb méltatlanságok között öszve fűzték öszve kötözték és minthogy éppen a choiera ot ki ütött s volt egy korház is a hova a betegeket vitték az előtt és sokan ki is haltak belőle, az öszve szedet Urakat oda vetették be bakba kötözve, még vitték nem volt az a méltatlanság a mit véghez nem vittek, egyik azt tanátsolta vessük őket egy üres verembe az után gyújtsunk reá szalmát égessük meg, a másik kötelet vetett egyiknek a nyakába s mondotta a Pajtássának hogy fojtsuk meg, mások ismét egyik Urnák a szemébe köpködött, majd ismét a földhöz verték s a mellyen tapostak, a Biró házán is rajta ütöttek a ki szegény a Cholerábul akkor szabadult ki, azt ki hurtzolták és a kórházba vetették a hol is azon éjjel meg halt a Nótárius és Kántor egyszersmint kényszeríttetett 31 embernek való orvosságot egyszerre be venni, s ugy azt is a többi közé bakba kötve be vetették a korházba. - Még ott is éktelen káromlásokkal káromlották őket vas villával szurkáltak a sziveknek szegeztek sőt a nyákokat vas villával a földhöz szorongatták. Ezek így lévén a Plébániusra ütöttek, de a ki már a történtekről tudósitatván valamit az ő reája mingyárt következendő szerentsétlenségről is hamarjába befogatott s afilialisba Gedérefutott. Ezt meg ért32