Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Közlemények - Puntigán József: Losonc sajtója 1918-1944
cm-es formátumban. Felelős szerkesztői: Hugo Hanes Ceské Brezovoi evangélikus lelkész, az 1/32 számtól Milos Kolesár, 11/17 számától Stefan Srník, a III/8. számától Karol Belánsky, a IV/10, számától L'udovít Bazovsky. Kiadta a Slovenská národná strana (Szlovák Nemzeti Párt). Készült: az 1/4 számtól a Gutemberg könyvnyomdában, az 1/14 számtól Vígh Károly Művészeti Könyvnyomdájában, 11/36 számtól Engel István nyomdájában, a 11/37 számtól a Gutemberg könyvnyomdában. Megjelent évfolyamai: I. [1921, 38 szám, 4-6 oldalon], II. [1922., 51, 4-6], III. [1923., 53, 4-6], IV. [1924., 15, 46]. A szerkesztőség munkatársai: Huho Hanes, Milos Kolesár, Stefan Srník, Karol Belánsky és L'udovít Bazovsky/ 49) A lap hü fenntartója szellemiségéhez, elsőrendű célja a nemzeti tudat erősítése. Ennek szellemében lépett fel nagy gyakorisággal a magyarok, de a csehek ellen is. Egy 1922-ben keletezett jelentés szerint c. lap akkor megjelent számát az ügyészség a csehek elleni állítólagos izgatás miatt elkobozta. (50j Egy másik, Budapesten keltezett, dr. Pataky Tibor, osztálytanácsosnak írt levélből, mely a csehszlovák hírszerző iroda jelentését tartalmazza 1922 december 16-ról: „Kérem intézkedni, hogy a „Slovák" továbbá a „Slovenská Národná Jednota " és a „Slovenské Národné Noviny" január elsejével szüntessenek be, a levél cenzúra hagyassék meg, a csendőrség erősíttessék meg és a katonai rendőr és detektív testület Szlovenszkón tovább folytassa áldásos működését." Hűsek s.k. (51) Národny tyzdenník. Független politikai és társadalmi hetilap. Losoncon 1929. 3. 1. és 1938. 11. 7. között jelent meg minden pénteken 42x29 cm formátumban. Felelős szerkesztője és első kiadója Branislav Viest. Társszerkesztői a VI/40. számtól (1934. 10. 12.) Július Hilger és Stefan Z. Zeiwald, 1936-ban Július Hilger és Stefan Z. Zeiwald. Kiadta Branislav Viest, majd a VI/40. számtól (1934. 10. 12.). A Szlovák Liga losonci, 147. testülete. A Szlovák Liga regionális jellegű lapja. Készült Vígh Károly művészeti könyvnyomdájában, a 1/29 számtól a Gutemberg könyvnyomda, a IV/16 számtól ismét Vígh Károly könyvnyomdájában, majd a VII/36. számától Losonczi Sándor könyvnyomdájában. Megjelent évfolyamai I. [1929., 44 szám, 4-10 oldalon], II. [ 1930., 48, 4-16], III. [1931., 50, 4-8], IV. [ 1932., 50, 4-6], V. [1933., 50, 4-12], VI. [1934., 50, 4-8], VII. [1935., 52, 2-8], VIII. [1936., 50, 4-6], IX. [ 1937., 51, 4-8], X. [ 1938., 41, 4-6J. Az utolsó száma 1938. november 7-én jelent meg. (52) A lapot így jellemezte az egyik beszámoló: „Národny tyzdenník szlovák politikai hetilap, mely azonban most egy hónap óta csak vasárnap jelenik meg. Szerkesztéséért és kiadásáért felelős: Branislav Viest szlovák légionista, most földbirtokot kapott az agrárpárt útján. Kiadja a „ Gutemberg" nyomda, melynek tulajdonosa Benkő József. Ez a nyomda és tulajdonosa a magyarság érdekeivel ellentétes állásponton van és állandóan a magyarság ellen. '* 3) A Szlovák Liga regionális hatáskörű, de országos szinten is legismertebb lapjaként elsősorban a határ mentén élő szlovákok részére készült. Indulása után egyik legismertebb szerzője L\ Bazovsky, aki csaknem minden számába írt főleg politikai vonatkozású vezércikkeket. Rendszeresen foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, a szlovákok állítólagos elnyomatásával. Részletesen beszámolt a Tuka-per lefolyásáról, annak losonci vonatkozásairól. Elemezte a választásokat, az egyházak és iskolák helyzetét. Tudósított a helyi és országos szintű változásokról, a népszámlálásokról (Szlovákia, Magyarország) (természetesen a magyar lapoktól ellentétes véleményekkel). Figyelte és rendszeresen reagált a magyar lapokban megjelent írásokra. Állandó témái közé tartozott az iskolaügy, az YMCA munkája, a gazdasági helyzet és az ipar - amelyet általában elfogadhatónak ítélt meg, a földreform. Külön számot jelentetett meg Masaryk losonci látogatásakor, amelyben az általa meglátogatott járásokat is részletesen bemutatta. Gyakran olvashatunk benne visszaemlékezéseket elsősorban az államfordulatról, a Magyar Tanácsköztársaság idejéről, de a távolabbi múltból is - jellegzetes „nemzeti tudatot" kiemelő megközelítésekkel. Egyik, 1930-ban megjelent írásában pl. azt fejtegette, hogy „A nógrádi kerület és a Mátra Szlovákiának jár!''Egy 1931-ben megjelent írásában írja a magyarságról: „ .... a magyarok egy része megrövidítve érzi a nemzetet, mert elveszítette azt, ami sohasem illette meg". Kiemelve azt, hogy a vidéken élő földműves nép elégedett a saját sorsával, mert senki sem vette el a nemzetiségét, s lehetősége van a gaz166
