Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Közlemények - Puntigán József: Losonc sajtója 1918-1944

[1922., 4-6], VI. [1923., 52, 4-8], VII. [1924., 52, 4-8], VIII. [1925., 52, 4], IX. [1926., 4-6], X. [1927., 53, 2-8], XI. [1928., 53, 4-6], XII. [1929., 53, 4-6], XIII. [1930., 52, 4-8], XIV. [1931., 50, 4-8], XV. [1932., 52, 4], XVI. [1933., 63, 4], XVII. [1934., 52, 4-6], XVIII. [1935., 52, 4-6], XIX. [1936., 51, 46], XX. [1937., 52, 4-6], XXI. [1938., 45, 2-6]. Az utolsó száma 1944. május 21-én jelent meg, azután németek betiltották kiadását.

(21) A lap 1895-ben megjelent hasonló nevű elődjének a folytatásaként jelent meg. 1940-ben a 23. évfolyammal indult másodszor is újra. A Losonc és Vidéke megszűnése után részben a szerepét is átvette. Indításáról mondta Kövy Árpád „A Losonci Hírlapot az elnyomatás idejében alapítottuk - 1920 nyarán, - amikor még nem hegedtek be a nemzet életén ütött sebek s a mindent eltipró hatalom nyomása állandóanfokozódott. A lap alapításával az volt a célunk, hogy felrázzuk a kisebbségi sorsba tömörült magyarságot az elterpeszkedő közönyből és fásultságból s elindítsuk a cselekvő magyar élet útján.'*- ' A lap írásaiban egyértelműen a magyar nemzetiség problémakörének elemzését vállalta magára, nem egészen elfogulatlanul. Sokszor jellemzi elfogultság a szlováksággal kapcsolatos írásait is. Aktívan figyelte és követte a napi eseményeket, azokra rendszeres reagált. Beszámolt az iskolák helyzetének alakulásáról, a társadalmi és kulturális egyesületek munkájáról, a képviselő-testület üléseiről és határozatairól. Érzékenyen figyelte a gazdaság, a nemzetiségi viszonyok alakulását, s vezércikkeiben gyakran reagált rájuk. Rendszeresen beszámolt az ellenzéki magyar pártok, kiemelten az Egyesült Magyar Párt megalakulásáról és munkájáról. Sokszor került éles összetűzésbe - sajtóvitába - a Magyar Híradóval, amely a tárgyalt időszakban a legnagyobb - kormánypárti - konkurense volt. Rendszeresen publikáló szerzői között ott találjuk Scherer Lajost, Komlós Aladárt, Marék Antalt, Giller Jánost, a losonci tanárokat. Sok-sok írása közül forrásként kezelhetőek a népszámlálásokról közölt anyagai, a losonci református teológia (és egyház) működését és végzettjeinek névsorát tartalmazó beszámolói, a diákmozgalmak és cserkészek tevékenysége - beleértve a Losoncon megtartott országos találkozókat és konferenciákat -, több, a város múltjára emlékező írása, valamint az 1938-39-es „országváltás" időszakának történései. Az 1938 után írások egy jelentős része eléggé szélsőséges hangvitelű. Fennállásának 20. évfordulóját 1940. augusztusában ünnepelte meg - ez alkalomból augusztus 4-én ünnepi, 8 oldalas számot jelentetett meg, amelyben egy válogatást olvashattunk régebbi számának írásaiból. Vezércikkben dr. Giller János valamint ifj. dr. Koltai Ernő, polgármester köszöntötték a lapot. Olvashatjuk Kövy Árpád írását, a lap alapítóinak, szerkesztőinek és munkatársainak életrajzi adatait, s sok már érdekes írást is. A jövő. Független, demokratikus politikai és társadalmi hetilapként Losoncon, 1926. 8. 8. és 1930. 2. 9. között jelent meg, vasárnaponként, 42x29 cm formátumban. Felelős szerkesztői: Tulák Gyula majd 1926. 11. 3-tól (I. évfolyam, 9. szám) Tulák Lajos 1926. 9. 14-től (1/15) Tulák Kálmán, 1927. 9. 4-től (11/37) Magyary Árpád. Készült a losonci Gutemberg nyomdában. Megjelent évfolyamai: I. [1926., 21 szám, 4 oldalon], II. [1927., 53, 4], III. [1928., 53, 4-6], IV. [1929., 52, 4-6], V [1930., 6, 4] A későbbiekben „Magyar híradó" („A jövő") néven jelent meg.

(23) A lap megjelenéséről írta a Losonci Hírlap: „... Ezt az új hetilapot azonban nem a közszükséglet teremtette meg, mert hiszen köztudomású, hogy a város magyar közönsége az eddigi két magyar hetilap életben maradását is alig tudta biztosítani a mai gazdasági viszonyok között. Hogy kinek volt szüksége ezen lap megindítására .... Minden sora. minden szava elárulta, hogy hivatalos személyek állnak jól elrejtőzve ezen lap háta mögött... A város közönsége azt a szánalmas erőlködést, amit a lap sugalmazói kifejtettek, hogy a város közvéleményét megosszák s a polgárságot idegen érdekek szolgálatába csábítsák. Mert ugyebár mindenki észrevette, hogy csak ilyen célzattal íródott az a cikke a jövőben „jövő"-nek, melyben a losonci zsidóságot a magyar nyelv és kultúra cserbenhagyására és magyar nemzetiségük megtagadására hívta fel. A törekvés teljesen átlátszó: a magyarul érző zsidóságot a magyarság testéből kitépni, hogy ezáltal meggyengítsék a város magyar társadalmát, amely integráns részének vallja a zsidóságot - a zsidóságot pedig izolálni. Szóval szétforgácsolni a magyar társadalom erejét... * ' Magyar Híradó („A jövő"), a későbbiekben az alcím nélkül. A „Jövő" utódaként Losonc, 1930. 2. 16. és 1938. 3. 27. vasárnaponként, 42x29 cm formátumban megjelent „Politikai és társadalmi hetilap". Főszerkesztője 1930. 3. 30-tól (V/13) Magyary Árpád, 1933. 9. 24-től (VIII/3) Palágyi Lajos. 161