Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Közlemények - Puntigán József: Losonc sajtója 1918-1944

dalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztői között Sacher Aladár, Nagy Iván, főmunkatársai között Bodor Aladár nevét olvashatjuk. A „Színházi Újság" 1911 októbere és 1912 márciusa között jelent meg, mint színházi és kinetográfiai hetilap. Szerkesztője Marosi Mátyás volt. Nógrád megye I. világháború előtti egyetlen idegen nyelvű lapja az „Ipeïa Rimava", szlovák társadalmi folyóirat 1913-ban jelent meg Ján Sirotka felelős szerkesztésében. Csak 5 számot élt meg. A Losonci Újság szépirodalmi mellékleteként jelent meg Kristóff Sándor szerkesztésében „Az otthon"c. havilap. Jelenleg Losoncon, de akkor is igazat mondok, ha azt mondom, hogy a losonci járásban egy szlovák nyelvű lap, Novohradské Noviny és néhány hirdetési lap jelenik meg. Az 1918-as államfordulat a sajtó területén is megváltoztatta a város belső rendjét. A gazdaság, az ipar gyors leépítése láttán azt várnánk, hogy a kulturális élet is válságba esik. Ez részben így is van, de a többi területhez viszonyítva korábban talál magára. S bár a sajtó is válságos időket él át, több jelentős lap megszűnik, vagy kénytelen megszűnni (pl. a Losonc és Vidéke, Losonci Újság) újak és újabbak születnek. Közöttük olyan lapok is (pl. A Mi Lapunk vagy a szlovák Národny Tyzdenník), melyek országos szinten is a figyelem középpontjában állnak. Addig nem készült el olyan összefoglaló munka, amely elemezné losonci sajtó történetét. Erre részben tett kísérletet diplomamunkájában Katarína Kaplanová, aki akkor a pozsonyi újságírói Főiskolát végezte el. További utalásokat tartalmaznak Drenko József kötetei, valamint Praznovszky Mihály egyébként precíz munkája, amely azonban nem tartalmazza Nógrád megye szlovákiai részének 19191938 között kiadott lapjainak leírását. A losonci levéltárban és magángyűjtőknél több olyan alkalmi lap is a kezembe került, melyekről eddig nem tudtunk, ül, a címén kívül nem volt ismert, megmaradt példánya. Az alábbi összefoglaló a Losoncon 1918-1944 között megjelent, kiadott sajtótermékek listáját és rövid jellemzését tartalmazza. Ahol volt, mellékelem a konkrét lapra vonatkozó érdekesebb, más lapokból átvett adatokat, véleményeket is. Az 1918-as államfordulat városi sajtótörténet szempontjából legszomorúbb eredménye a Losonc és Vidéke megszűnése, hiszen ez volt az a lap, melyből évtizedeken keresztül hitelesen tájékoztatott minden olyan eseményről, amely a várost és környékét érintette. Utolsó főszerkesztőjének Halmi Leonnak a nevével a későbbiekben ugyan még itt-ott találkozunk, de sajnos nem kapott kedvet ahhoz, hogy újságot szerkesszen. Hasonlóan érdekes és értékes volt a Losonci Újság is, amelyet szintén az államfordulat szüntetett meg. A nem sokkal később megjelent lapok közül sok rövid életű, pl., az átlagosnál elfogultabb Losonci Vörös Újságnak mindössze három ismert példánya maradt meg. Érdekes kísérlet a pár hétig napilapként megjelenő Magyar Szó, mely az olvasók és pénz hiánya miatt törvényszerűen nem maradhatott meg. Kár volt érte. Az államfordulatok közötti időszak sajtó szempontjából változatos képet mutat. Sokan, sokszor próbálnak lapot indítani. Érdekes kísérlet a Színház, amely inkább egy mai értelemben vett „bulletinhez" hasonlít, a Szilveszteri Érdekes, a Zenészed Lapok, a Kacagj Magyar, melyeket bár szórakoztatni akartak az érdektelenség szüntetett meg. Törvényszerűen a lapok közül csak azok maradtak meg, melyek mögött elég erős támogatók, pártok álltak, akik tudták fedezni a már akkor sem annyira nyereséges vállalkozást. Szinte az egész időszakot végigkíséri a Losonci Hírlap valamint a Magyar Híradó (A jövő). Az utóbbi a kormány híve, az előbbi nemzetiségi központú, s érzékenyen reagál minden ilyen eseményre, de ezzel együtt elfogultabb. Ugyancsak nemzeti szellemű a Národny Tyzdenník, melyben az egyik oldalon bőséggel találkozunk a ma is hangoztatott és elmondott magyarellenes kirohanásokkal megjegyzésekkel, a másikon megörökíti az itteni szlovákság életének mozzanatait. Ebből a magyar sajtóban nagyon keveset találunk meg. A jelen áttekintés majdnem teljes, de ami a lapok tartalmát, s az általuk képviselt irányvonalakat, azok részletes elemzését illeti, bőven van lehetőség a további (sajtó) kutatásra. 156