Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

dalas kép, amely a mennybe fölvett Szűz Mária megkoronázását ábrázolja - mint az Arany Korona cím képi megfogalmazása -, egyes kiadásoknál különféle változatokban szemlélhető. A kép eltérő részletei figyelhetők meg a rendelkezésünkre álló 1834. és 1838. évi kiadásoknál is, azonban közös jellemzőjük, hogy Mária konvencionális nyitott koronát kap a Szentháromságtól. Ugyanezt látjuk az 1849., 1854. évi budai és 1849. esztendei pesti kiadású kötetekben is. Az 1871. évi kiadásban viszont már a magyar Szent Korona, és Magyarország Mária Országaként való szimbolikus megjelenítése látható. A Szentháromság Mária feje fölé koszorút helyez, alattuk két angyal tartja a koronát Mária sugárzó monogramja fölé, a földi világ szintjén pedig férfiak és nők csoportja térdepel égre emelt tekintettel. A kép hátteréül szolgáló táj az 1834-es és 1849-es pesti kiadásban sematikusnak látszik, az 1838., 1849. és 1854. évi budai kiadásban már vár is látható, 1871-ben pedig jól azonosítható a történelmi magyar táj a visegrádi várral és az esztergomi bazilikával. Ez a Mária Országát és - Magyarok Nagyasszonyaként való megkoronázását összevontan ábrázoló kép aztán megmarad az általunk ismert utolsó, 1911. évi kiadásig. A századforduló tájától az előbbiek népszerűségét átvevő Orgonahangok énekeskönyv belső címlapképén hasonló változás szemlélhető. Az 1903-ból, 1908-ból és 1910-ből ismert kiadások belső címlapja melletti oldalon az imádkozó Szentcsalád látszik, az 1918. évi kötetek képén viszont már az árpádházi szentek családja látható, amint a magyar koronás Pátrónának fejezik ki hódolatukat és felajánlják az országot. A földi világ szintjéről térdeplő férfiak és nők fohásza száll feléjük. Összességében megállapíthatjuk, hogy, a magyarság ezer éves Mária-tiszteletében a Patrona Hungáriáé kultusz egyfajta eleven természetessége figyelhető meg a társadalom mindnagyobb rétegeire kiterjedően. A reformáció hatására végbement katolikus megújulás és a török hódoltságból való felszabadulás fejleményeként a barokk Regnum Marianum többrétűén kiformálódott eszmeisége áthatotta a katolikus magyarság egészét, kölcsönhatásban a modern nemzetté válás bimbózó folyamatával. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nyomán, illetve a reformkori előzmények következtében parasztságunkat is egyre markánsabban érintették a polgári átalakulás, a modern nemzetállam kialakulásának hatásai. A változó mentalitás igen jelentős összetevője volt a vallási tudat alakulása. A vallásos életben a nemzeti irányultság egyre meghatározóbbá válására számos jelenséget mutattunk be a szakrális tájszerkezet alakulásától a település vallásos építményein és a templom világán át, a parasztság életének profán színtereit is érintve, nyiladozó irodalmi műveltségének jónéhány jellegzetes vonásáig. Mindezekkel összefüggésben a modern nemzettudat kialakulása mondhatni domináns módon vallási minták révén haladt előre. 135