Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

törülköző, rajta „MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK" felirat, alatta két angyaltól övezett koronás magyar címer valamint csokorra kötött nemzetiszín szalag a felirat és a címer közé hímezve. A XIX. század második felétől - a szájhagyományozó kultúra mellett - egyre jelentősebbé vált a parasztság olvasási kultúrája, amely a katolikus palócok esetében túlnyomórészt vallásos témájú ponyvanyomtatványokra és imakönyvekre terjedt ki. Az évszázadok óta meglévő Patrona Hungáriáé képzetkör, ha történeti folytonosságában nem is mutatható ki a szájhagyományozó, forrásszegény paraszti mentalitásban, egyfajta vonulatként ez - legalább is a barokk-kor óta - a népi vallásosság Mária-tiszteletének része volt. Az imakönyvek mellett ezt bizonyítják a vallásos ponyvanyomtatványok imádságaiénekei, melyekre a szakrális tájak, búcsújárás bemutatásakor már hivatkoztunk, és amelyeket a palóc vidék falvaiban leginkább évköri ünnepekhez kapcsolódóan, háborúk idején, de még a XX. század végén is használtak. A ponyvairodalomban témánk egyik jellegzetes előfordulása az, amikor máriaénekekben, -imákban a hazáért, a magyarságért szóló kérések fogalmazódnak meg. Ilyet találunk a Budán, Bagó Mártonnál nyomatott „Három Istenes énekek" első részében, az ugyanott 1856-ban kiadott „Öt Istenes énekek" szentolvasó utáni énekében, és a következő évtizedekben Horák Egyednél Eszteréi 11. kép: Szívgárda szövetség lobogójának részlete. Dorogháza, 1930-as évek. 12. kép: Magyarország Királynéja, domború pásztorfaragás juhászboton. Barna János munkája, Drégelypalánk, 1900 körül.