Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

Templomi textileken is gyakorta előfordul Magyarok Nagyasszonya képe - gyakran nem identikus ábrázolással. Magyarnándor egyik 1920-30-as években készülhetett oltárterítőjén például Mária Szeplőtelen Szíve hímzett ábrázolását a „Halgazsd meg imánkat, véd meg minden bajtól szegény magyarokat" hímzett felirat avatja jelentőssé témánk szempontjából. Magyarok Nagyasszonya alakja vagy a koronafelajánlás jelenete kifejezetten gyakori ábrázolás templomi lobogókon, zászlókon. A XIX. században készült a hollókői egyházközség templomi lobogója az országfelajánlás népi hangulatú ábrázolásával.^ E képtípust ismerjük a magyarnándori, tolmácsi, rétsági (Nógrád m.) és a bekölcei (Heves m.) egyházközségek használatból már kikerült lobogóiról. Magyarok nagyasszonya egy alakos vagy a kis Jézust is ölelő ábrázolásáról tudunk Hasznos, Mátrakeresztes (Nógrád, v. Heves m.) és Abasár (Heves m.) községekből. A templomkerítés kapuját Ipolybalogon (Balog nad Ipl'om Szk.) a magyar honfoglalás millenniumára készítette Rados Imre helybeli faragómester. Rajta egyebek mellett a koronás országcímer faragott ábrája látható, melyet Máriát kérő szövegsorok fognak közre: „OH ANYÁNK MÁRIA, ÁLD (sic!) MEG ORSZÁGUNKAT, / HŰ MAGYAR NÉPEDET, / ÉS JÓ KIRÁLYUNKAT." Közélet A gazdaság területéről a Nagyoroszi (Nógrád m.) csizmadia céh templomi lobogóját ismerjük 1850-ből a koronafelajánlás képével, és e képtípust választották egyik lobogójukra a karancssági (Nógrád m.) bányászok 1934-ben. Magyarok Nagyasszonya és másik oldalán a koronás országcímer képe került a Szurdokpüspöki Függetlenségi 48-as Kör XIX-XX. század fordulója táján készült templomi zászlajára (10. kép). A XX. század első évtizedeiben jónéhány olvasókör lobogója illetve zászlója készült Patrona Hungáriáé ábrázolással, így például Somoskőújfalun 1911-ben, Mezőkövesden 1926-ban és szintén ezekben az évtizedekben a salgóbányai bánya kaszinó olvasóköre esetében. A trianoni döntést követően a Credo Balassagyarmati Jézus Neve Férfiak Egyesülete az országfelajánlás képét választotta zászlajára 1925-ben. Továbbá helyi ifjúsági egyesületi zászló egyik oldalán a Magyarok Nagyaszszonya alakja látható „BOLDOGASSZONY ANYÁNK RÉGI NAGY PÁTRÓNÁNK!" felirattal, másik oldalt Szent Imre alakjával és „SZENT IMRÉT KÖVESD, ISTENT HONT SZERESD" felszólítással. A dorogházai (Nógrád m.) Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Szívgárda Gyermekszövetség templomi zászlaján a névadó személy alakja látható a két világháború közti időszakból. A Gyöngyös Alsóvárosi Rózsafüzér Társulat körmeneti zászlóján a felhőkön ülő Boldogasszony látható, fején nyitott korona, baljában jogar, karján a kis Jézus, aki az országalmát tartja. Mária jobb kezében a magyar Szent Koronát fogja, körülötte „MAGYARORSZÁG NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK" felirat és a társulat neve. A zászló másik oldalán a történelmi Magyarország kontúrja, benne a trianoni határok. Fölötte és alatta karéjos felirat: „MAGYAR HAZÁNKAT OH ADD VISSZA NÉKÜNK 1885-1935". Az országtérképen keresztbe téve kettős kereszt és kard, rajta rózsafüzér.

(78) Pásztón 1922-ben alakult Mária Kongregáció azzal a céllal, hogy az iskolából kikerülő leányok az erények gyakorlásában élhessenek egészen addig, míg el nem érkeznek a házasságkötés idejéhez. A társulás védőszentje Magyarok Nagyasszonya és Árpádházi Szent Erzsébet volt. Első vezetője az alapító Matuszka Mihály plébános lett. A kongregáció bekebelezést nyert a római főtársulatba. Ugyanitt jelenkori fejleményként, 1997-ben megalakult a Legio Mariae szervezet helyi csoportja, mely a Mária áhítatok területén a népi vallásosság egyik fenntartójának tekinthető. 1998-ban Magyarok Nagyasszonya vándorszobrát hozták el a pestújhelyi plébániáról és engesztelő füzeteket terjesztettek/

79

^ Az otthon világa Az otthon világához sorolható egy nemesi irattartó szekrény a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, melynek egyik ajtajára festett képe Szent István király korona-felajánlását mutatja latin nyelvű magyarázó szöveg kíséretében. A paraszti tárgyi kultúra művészi értékű darabja Barna János juhász 1900. 131