Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön

hetően a Felvidék déli területeinek visszafoglalása idején - szoborcsere történt, az ikonográfiái ábrázolás megtartásával. Lényeges változás, hogy most már csak Mária visel koronát, amely immár a magyar Szent korona mása (4. kép).

(68) Magyarország trianoni tragédiája hatására megélénkült Szűz Mária, mint Magyarok Nagyasszonya tisztelete. A trianoni határ mentén, Balassagyarmaton az 1920as évek közepén obeliszkre helyezett Magyarok Nagyasszonya szobrot állíttatott a város Mária-kongregációja, a világháború áldozatai emlékére. Mária egyalakos ábrázolása földgömbön áll, mellén keresztbe tett kezekkel, szomorú tekintettel, fején a magyar korona, elferdült kereszttel. Branczeiz János szobrászművész alkotása. Az alapozást és a díszes obeliszket Fodor Sándor készítette. Márványtáblába vésett felirata a második világháború idején összetört.

(69) Salgótarjánban „a trianoni magyar kálvária" létesítése id. Tóth Gyula volt nagyközségi bíró kezdeményezésére és bíztatására indult meg. 1928ban szervező bizottság alakult, és Bóna Kovács Károly kálvária-terve elfogadásra került. Az építkezés a következő évben kezdődött a Meszes majd Szt. Imre névre keresztelt hegyre vezető lépcsősor kialakításával. A keresztúti állomások létesítése 1930-ban kezdődött Obrincsaák Ernő építőmester tervei szerint, az ő és Fekete József kőfaragó kivitelezésével. A területet a tulajdonos Veres Zoltánné, illetve a Luby-család adományozta, a stációk költségeit testületek és családok vállalták. 1931-ben a város támogatásával megépült a lourdes-i barlang, amelyhez a lépcsősor vezet. A barlang a trianoni sokkhatás sajátos feldolgozásának tekinthető. A lourdes-i Mária-ábrázolás helyett Magyarok Nagyasszonya áll a barlangban, és Bernadett helyén Szent István király térdepel Mária előtt, néki ajánlva a Szent Koronát. A barlang kontúrja sem közömbös tér lehatárolás, mert az a történelmi Magyarország határait mintázza, a barlang belső fala pedig az ország térképvázlatát mutatta (5. kép). A barlanghoz a köveket Róth Flóris adományozta, az építéshez szükséges vizet a salgótarjáni önkéntes tűzoltók szivattyúzták a Tarján patakból. 4. kép: Magyarok Nagyasszonya köztéri szobor Szklabonyán (Sklabiná). 1930-40-es évek. 125