Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
Mária, Mária, Eger-Szalók tündöklő szép csillaga Menyországnak gyöngye és koronája. 4. Kik eljöttünk a te nevednapjára, Óh derits fényt édes magyar hazánkra. stb. (62) Hont község Csitár nevű határában lévő forrásnál Mária-látomások történtek, majd búcsújárás indult meg az 1850-es években. A látomásos asszonyok a forrás mellé egy kis votív kápolnát építtettek, falára az átélt jelenést festtették föl. Kis idő múltán a honti „templomatya" - aki szintén „látott" - egy másik kápolnát is épített a már meglévő mellé. Oltárán - egy képeslap tanúsága szerint - Magyarok Nagyasszonya faszobor volt látható az 1920-as évek táján is. E szobor ma is az oltár fölött áll, jobbjában jogar, baljában országalma, fején barokk korona, mely már nem a magyar koronához jobban hasonlító eredeti. A kegyhelyről a XIX. század közepe táján kiadott ponyvafüzet énekének befejező sorai: „Kérünk keserves anyánk légy / itt nékünk Pátrónánk azután üdvö- / zítő óránk. Miatyánk Üdvözlégy. Amen." Egy másik, 1855-ből való búcsús nyomtatvány - Németh József újabb kiadása szerint még egyértelműbben fogalmaz a csitári kegyhely csodáiról szóló énekének utolsó versszakában: „HontCsitárnak királynéja! / Magyar hazánk Pátrónája! / A szent víznek forrása közt ó Mária, / jelentődött a szent kútban Jézus Anyja." (63) A karancssági Szűz Máriához is folyamodott úgy a búcsús nép, mint Magyarország Védőasszonyához. Az 1860-as évek utolsó harmadában készülhetett kegyhelyismertető ponyva „Új ének a karansági szűz Máriához" című énekének első versszaka erről tanúskodik: „Kérjétek az Isten fiát, / És a boldog szűz Máriát: / Áldva leszen országtok, / Kedves magyar hazátok. / Csillagot vártunk az égbül, / Mely szolgáljon nekünk üdvül, / S azon kedves csillag vala / A karansági szűz Mária." A füzet utolsó imádságának befejező invokációja is Pátrónánkat szólítja meg: „Anyánk hallgasd meg hozzád kiáltó népedet. íme minden felől szorongatja hazánkat az isten igazságos büntető fenyegetése, közel látszik lenni mind a három súlyos csapás, éhség, háború és döghalál. / Oh! könyörögj érettünk (...)"^ 64) A Magyarok Nagyasszonya invokáció megjelent mindjárt az 1947-ben létesült hasznosi búcsújáró helyen is, a második világháborút követő szükséghelyzetben. Hamar megjelent ponyvanyomtatványának 5. éneke „Magyarok Nagyasszonyához a hadifoglyokért" címmel szól: Oh nézz le édes Szűz Anyánk hű magyarjaidra, Vigasztaló derűs napfényt adjál fiaidra. Kegyelmes jó Anyánk tekints a foglyokra, Oh nagyirgalmú Szűz Anyánk vezesd őket haza. Szűz Mária magyar foglyoknak védő asszonya, Messze idegen országban légy remény csillaga. Kegyelmes jó Anyánk stb. (...) Akik pedig szép hazánkért életüket áldozták, Nyerjék meg a mennyben a hősök babérkoszorúját Kegyelmes jó Anyánk, hősök Nagyasszonya, Nyugosztaljad a hősöket, vezesd menyországba (sic!). Tisztelet és dicséret a szép Szűz Máriának A szenvedő magyar foglyok nagy Pátrónájának. Kegyelmes jó Anyánk tekints a foglyokra, Oh nagyirgalmú Szűz Anyánk vezesd őket haza." (65) 120