Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön
László ugratásának és vízfakasztásának motívumát: eszerint a szent király a távoli Ágasvár hegyéről ugratott lovával Szentkútra, és a szikla oldalfalából csergedező forrást is kardjával ő nyitotta meg, hogy ott táborozó szomjas seregének vizet szerezzen. E forrásnak a nép gyógyerőt tulajdonít. A Szent László ugratásával és vízfakasztásával létesült szentkúti máriás kegyhelyen a Szent Szüzet több XIX. századi búcsús ponyvanyomtatvány etnikus Mária-tisztelettel Magyarok Nagyasszonyaként köszönti - bár a barokk kegyszobor ikonográfiája erre közvetlenül nem utal: „Üdvözlégy szent kútnak Tündöklő csillaga Szép magyar hazánknak Királyné asszonya." (52 ^ A szentkúti kegyszobor Magyarok Nagyasszonyával való azonosítását nyomatékosítja M. A. káplán, aki Énekek a Boldogságos Szűz Máriáról címmel jelentetett meg ponyvanyomtatványt, valószínűleg a XIX. század utolsó évtizedeiben. Címlapján a Zeller Sebestyén XVIII. század közepi rézmetszetére visszavezethető klasszikus szentkúti kegyszobor-ábrázolás látható, az alábbi képaláírással: „Szűz Mária! Magyarországnak védasszonya! / Könyörögj édes hazánkért." A füzet második énekének bejfejezése: „Nyerj áldást nemzetünknek, / Oh Mária! szeretlek." Ezt figyelhetjük meg később Szabó Emánuel ponyvakiadványán is: Fölül a cím: „Szép ének és imafüzet / az 1915-ik évi háborúról." Középen a szentkúti kegytemplom és a felhőktől övezett Szűzanya-kegykép, alatta: „Boldog asszony anyánk / könyörülj a Te magyar / népeden." (53 ^ A XIX század utolsó harmadától megjelent számos szentkúti búcsúsponyva jelentősrészt tartalmaz Magyarok Nagyasszonyához szóló köszöntést és kérést. Például az Esztergomban Horák Egyednél nyomatott Három új istenes ének a Szent-kúti szűz Máriához című füzet két éneke témánkba vág. Az első ének azért is szól Szentkút Csillagához, hogy Istennek nagy haragját fordítsa el hazánkról, bűnös fiaitól. A harmadik énekben is felhangzik a „Magyarok nagy Asszonya" cím, aki „Népünk teljes boldogsága, / Minden bajunk orvossága", majd egy külön versszak szól arról, hogy a Szent Szűz mindig magához hívja a magyar nyelven szólókat, s ha most sokan elpártoltak is, „Kérünk ne hagyj, / mert csak te vagy mi pátronánk." A 23 versszakú énekben még visszatérő kifejezések a Pátronánk, Asszonyunk, Magyarország pártfogója megszólítások/ 54 ^ Egy másik szentkúti énekfüzet szemlélteti, hogy a nemzeti hangvétel a Szentkúti Mária kultuszának egészen szerves velejárója. Ebben megtaláljuk az „Angyaloknak királynéja" kezdetű éneket, melynek 6. és 7. versszaka Szent Lászlónak királynéja valamint Szent Istvánnak királynéja titulussal szól. A következő ének a szentkúti zarándokokat mint „hazánknak fia" nevezi meg. (55) Egy másik kiadvány kifejezetten összeköti a Szent Szűz szentkúti és magyar nemzeti szerepvállalását. Egy-egy énekében a következő megszólításokat találjuk: „Szentkúti templomnak, a magyar nemzetnek védasszonya" illetve „Szép magyar hazánknak, szentkúti templomnak / Illatos szép virága." (56 ' A második országalapítóként is emlegetett IV. Béla király Mária-kultuszát, illetve a Boldogaszszony IV. Bélát oltalmazó segítségét is megőrizte a palócföldi hagyomány. A legrégebbi idetartozó emlék a karancshegyi kápolna. Keletkezési ideje és alapítójának személye bizonytalan. Erre vonatkozóan az egyes kútfők eltérő adatai valószínűleg nem ellentmondóak, hanem a kápolna építéstörténetének, történelmi sorsfordulóinak különböző állomásait rögzítették. így valós adatot őrizhet Bél Mátyás följegyzése, aki Pálffy Katalinra hivatkozik, hiszen ő a nógrádi ellenreformáció egyik buzgó egyéniségeként a XVII. század első felében újra építtetője lehetett az ősi kegyhelynek, hogy az a katolikus sokadalomnak mind vonzóbban helyt adhasson. Forgách Zsigmond nádor özvegyeként ehhez a módja is megvolt. Radványi Ferenc leírása mintegy félévszázaddal későbbi fejleményt örökíthetett meg, amikor arról tudósított, hogy az - 1698-ban született, későbbi apáca - Forgách Borbála építtette a kápolnát, amely értelmezésünkben megújítást jelentett. Ismét néhány évtizeddel későbbi renoválásnak feleltethető meg a Mocsáry nemzetség állítása a XIX. századból, miszerint „az ő eleji építették azt, határjokban lévén a' hely és a' téglán M betű látszván". Néphagyomány szerinti alapítása, építése az égi és földi vi117
