Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Kertész Róbert–Sümegi Pál. Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.000 BP évek között a szubkárpáti régióban

16.000-12.000 év, Süllőhínár (Myriophyllum), békaszőlő (Potamogeton), kolokán (Stratiotes) és békalencsék (Lemna) megtelepedés a centrális részen, vízfelszín kiterjedése gyékény (Typha), békabuzogány (Sparganium), csipkeharaszt (Selaginella), legyezőfü (Filipendula), pimpó (Potentilla) terjedése a peremeken, majd a láp kiégését követően dagadóláp - átmeneti láp állapot. 16.000-12.000 év, Helianthemum Artemisia - Betula paleoasszociáció, Larix, Pinus cembra, Betula pubescens és Betula pendula (közönséges nyír), Salix (fűz), Juniperus communis erdők az ürmös - libatóp - napvirág dominanciájú magaskórós réteken. Száraz és a nedves kontinentális társulások keveredése a területen. t f 18.200-16.000 év, Car ex chordorrhiza Sphagnum subsecundum - Carex lasiocarpa - Sphagnum recurvum sással kevert tőzegmohaláp - átmeneti láp és láp állapot, sás-tőzegmoha szőnyeg, ciklikus erötüzek nyomai, pernye feldúsulások a peremeken, mélyebb víz a láp centrális részén. 18.200-16.000 év, Pinus cembra Juniperus - Artemisia asszociáció cirbolyafenyő - borókafenyő - ürmös rétek arány megnő, de jelentős a Larix, Picea és Pinus borális fenyvesek aránya is. Erdőzáródás, boreális tajga környezet. t t 19.400-18.200 év, Tőzegmohák Sphagnum cuspidatum és Sphagnum palustre jelennek meg, zárt tőzegmoha szőnyeg alakult ki. A nyílt vizet zöldalgák (Botryococcus), békaszőlő (Potamogeton) kolokán (Stratiotes) és békalencsék (Lemna) jelzik. A medence szegélyen dagadóláp, a belső területeken 1 méternél sekélyebb, nyílt víz alakult ki. 19.400-18.200 év, Betula nana és Betula pubescens nő a láp felszínén, Juniperus (borókafenyő), Larix és Pinus silvestris erdőfoltok keverednek a domináns ürmös (Artemisia) - libatóp (Chenopodiaceae) - napvirág (Helianthemum) - pipitér (Anthémis) magaskórós rétekkel. A magashegységi tajga-tundra határtársulás. t t 21.500-19.400 év, Carex rostrata Calliergon giganteum - Carex lasiocarpa Scorpidium scorpioides paleoasszociáció csőrös sás - óriás moha - gyapjas magvú sás Boreális elterjedésű fajokból álló sással kevert barna mohaláp alakult ki. 21.500-19.400 év, Pinus - Larix Betula nana - Betula pubescens Hypnaceae paleoasszociáció (cirbolyafenyő - lucfenyő - vörös fenyő - erdei fenyő - törpenyír - szőrös nyír). A láp felszínén cirbolya és lucfenyő, a szárazabb helyeken vörös és erdei fenyők. Boreális fenyves keverten hideg kontinentális napfénykedvelő elemekkel. t 21.500-19.400 év, Pinus - Larix Betula nana - Betula pubescens Hypnaceae paleoasszociáció (cirbolyafenyő - lucfenyő - vörös fenyő - erdei fenyő - törpenyír - szőrös nyír). A láp felszínén cirbolya és lucfenyő, a szárazabb helyeken vörös és erdei fenyők. Boreális fenyves keverten hideg kontinentális napfénykedvelő elemekkel. 26.000-23.000 év, A hátravágódó völgyben csuszamlások és girlandok, folyamatos permafroszt (talajfagy) hatások és kialakul a láp medencéje. <* 21.500-19.400 év, Pinus - Larix Betula nana - Betula pubescens Hypnaceae paleoasszociáció (cirbolyafenyő - lucfenyő - vörös fenyő - erdei fenyő - törpenyír - szőrös nyír). A láp felszínén cirbolya és lucfenyő, a szárazabb helyeken vörös és erdei fenyők. Boreális fenyves keverten hideg kontinentális napfénykedvelő elemekkel. 26.000-23.000 év, A hátravágódó völgyben csuszamlások és girlandok, folyamatos permafroszt (talajfagy) hatások és kialakul a láp medencéje. 8. ábra A keleméri Nagy-Mohos fejlődésének rekonstrukciója 76-