Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Balogh Zoltán: Egy losonci vaskereskedő útja az önállósodásig

het! Maga az özvegy főnökném is örömmel eltelve látta szorgalmunk reményét beteljesedni, én meg abban leltem legfőbb kedvemet és örömömet, hogy mennyire képesítve vagyok az üzleti ügyek vezetésében." Búsbak a célhoz közel érezve magát azt tervezte, hogy 8-10 év alatt fizetéséből évente 200 Ft-ot „meggazdálkodva" összehoz egy kis alapot, és egy hozzá hasonló állású férfival társulva nyitnak boltot, de lehetőleg ugyanezt a Benkner-féle üzletet veszi át. A jövőnek minden tekintetben legbiztosabb meglapítójaként szóba jöhető üzletet azonban Benknerné betegsége miatt eladásra kínálják. Hiába Búsbak az első számú jelölt, a bolt megvételéhez szükséges összeget nem tudja előteremteni, pedig gyönki nagybátyjától is kér. Egyetlen módja lenne, hogy övé legyen a bolt, ha Amáliát elvehetne, vagy ha célozna erre. Más kilátása nincs, ha eladják az üzletet, mennie kell Losoncról. A független jövőért való küzdelem - féléves palotai tartózkodás után - mégis csak meghozta gyümölcsét. Búsbak az özveggyel és az örökösökkel kötött megállapodással a zsebében már úgy tért vissza Losoncra mint leendő önálló kereskedő, háztulajdonos és független szabad városi polgár. „Ne gondolja ám, hogy viszketeg urhatnámság ösztönöz önállóságra való törekvésemben, hogy tán a könnyű életre való számítás csábít; sőt éppen az ellenkező meggyőződés, annak biztos tudata vezérel, hogy nehéz gondok és sok nehéz munkával keilend küzdenem; de arról bizonyos vagyok, hogy józan, ésszerű munkám után Losonczon nemcsak megélhetek; de nagy vagyonra tehetek szert, nekem a losonczi piacz aranybánya, én még egy várost sem szerettem annyira, mint Losonczot, az valóban egy kis köztársaság, oda vagyok, oda vonz az én szivem, lelkem mindenem!" Búsbak Ádám /1816-1899/ Korrajzának 3 kötetét az Evangélikus Országos Levéltár őrzi V. 118. a-b-c. jelzet alatt. Búsbak az első kötetet Eletem s tapasztalataim történeti leírása címmel indítja, 2. és 3. kötete Eletem történetének folytatása és korrajz címen megy tovább. A Korrajz első kötetét egy losonci kereskedőnél e célra vásárolt füzetbe írta. A második és harmadik kötetet a losonci Kármán-féle könyvkötészetnél köttette be. Búsbak 1876. november 19-én, 61 évesen kezdte „Emlékkönyvéfírni, vezetett napló nélkül, csupán emlékezetből, mivel jegyzetei elpusztultak az 1849. augusztusi losonci tűzvészben. Nem tudta azonban befejezni még tanuló éveinek ismertetését sem, mert mindenféle bajok érték. 1895. május 29-én kezdte folytatni az írást és 1897. október 1-én fejezte be. Célja az volt emlékkönyve írásánál, hogy sokat hányatott, viszontagságos életének lefolytatását megörökítse. Visszaemlékezései születésétől kezdve kiterjednek gyerekkori élményeire, tanuló éveire, segédi életére és önállóságára, egészen 1851-ig, a szabadságharc alatt végzett tevékenységéért ellene indított vizsgálat befejezéséig. Búsbak kéziratából eddig az 1848-dik évi nemzetőri tevékenységére vonatkozó részlet je- ' lent meg a Veszprémi Történelmi Tár 1989.évi I. kötetében /Terray Barnabás: Veszprém megyei utóvédharcok a pákozdi csata előtt./ Jelen írásunkben az önállóság elérésének útját az emlékkönyv első kötetének négy szakasza alapján vázoltuk fel, idézeteink is innen származnak. -39-