Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Viga Gyula: Falu és külvilág. Adatok Szendehely népének külső kapcsolataihoz a két világháború közötti időszakban

Mindez valamelyest választ ad arra is, hogy külső gazdasági kapcsolataik, másutt végzett munkájuk, egészében viszonylag gyors polgárosodásuk, az újabb beházasodások és a fokozatos asszimiláció ellenére, a szendehelyiek összetartozása, identitástudatuk miért koherens ma is, s miért őrzik számos elemét tradicionális népi műveltségüknek. Ez azonban jobbára a tájban elfoglalt helyük és helyzetük következménye elsődlegesen, aminek csak egyik összetevője az etnikai hovatartozás. III. Anélkül, hogy kiválasztott településünk kapcsolatrendszerének valamennyi elemét részletezően sorra vennénk, talán a fentiek is érzékeltetik, hogy a táji-természeti feltételek és az azokhoz alkalmazkodó ember ökológiai rendje, valamint a társadalom - működésében ezekkel is összefüggő - mozgása összegződik a falu és a külvilág viszonyában. Mindez azonban történetileg is változó folyamat, sem a tájon belüli települések összeműködése, sem a tájak közötti kontaktus nem értelmezhető sem a fentiek automatikus megnyilatkozásaként, sem változatlanként. Vannak persze egy-egy település működésének konstans, vagy viszonlag hosszú távon ható, így jellegadónak tűnő elemei, ám sokszor éppen ezek változása figyelmeztet a műveltség átalakulásának folyamatára. A vizsgált időszakban Szendehely kapcsolatai nem igazán összetettek, nem árnyaltak. A kapcsolódások feltételét alapvetően a gazdasági szükséglet határozza meg, aminek eredője egyértelműen Vác és Pest felé mutat. A gazdasági tranzakciók zöme és a másutt vállalt tevékenységek többsége is erre a tengelyre fűzhető fel, amihez képest alapvetően másodlagos jelentőségű a Nógrád felsőbb részeivel tartott kapcsolat. A település népe - a fentebb bemutatott okok folytán - igen hamar áttért a pénzgazdálkodásra, ami kellő mobilitást jelentett - mind gazdasági, mind társadalmi értelemben. Mindez olyan típusú gazdasági önállóságot biztosított a falunak, ami nem is emlékeztet az autarkiára, sokkal inkább a polgári viszonyok szabta formákra. Az urbanizálódás, modernizáció gátjai is jelen voltak ebben a rendszerben, aminek hatása ugyancsak kitapintható Szendehely műveltségének állapotában. Mindez a kettősség, a tradicionális műveltség kétarcúsága, hogy ti. az arrchaikus elemek és a modern formák együtt és egyszerre vannak jelen a kultúra szövetében, alapvetően jellemzője a magyarországi népi kultúra 20. századi változásának. -223-