Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Veres László: Borsod megye kisipara a 19. század végén

egy közel 3 évtizedes folyamat eredményeként jött létre. 1870-1900 között a legtöbb iparenge­délyt Borsod központjában, Miskolcon adtak ki. Itt közel 20%-os volt a kisiparosok számának növekedése. Lassú, de folyamatos növekedés regisztrálható a mezőcsáti járásban, s különösen 1880 után. Itt 6%-al növekedett az iparosok száma. A megye többi járásában viszont a lassú csökkenés, a hanyatlás tendenciái mutatkoztak. A sajószentpéteri járásban 8%-al, Ózd környé­kén 6%-al, a szendrői járásban pedig 4%-al csökkent a századfordulóig az amúgy sem nagy kisiparosság. Miskolc kisiparosságának fejlődése magától értetődő a város központi szerepét és hagyományosan fejlett kézművesiparát figyelembe véve. A Mezőcsát környéki kisipar fejlő­dése viszont egy speciális körülményből következett be. 1878-ban Miskolcot árvíz pusztította el, s a lakóházak jelentős része megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott. (10) A helyreállí­tások serkentően hatottak a város építőiparára és a Mezőcsát környéki fafeldolgozó kisipar fel­lendülése. A Miskolc újjáépítéséhez szükséges építőanyagot, különösen a fát, a Tiszán szállí­tották Polgárig, Szedekényig, majd innen Miskolcra. A faanyag feldolgozása a Tisza melletti településeken történt. Ennek tulajdonítható, hogy a Polgár és Mezőcsát közötti falvakban 1887-re duplájára emelkedett az ácsok száma, 27-ről 53-ra. Borsod ácsainak 6%-a tevékenyke­dett e vidéken. Miskolcon a jelzett időszakban 40-en kezdtek építőipari tevékenységbe. Közü­lük 25 kőmíves , 9 szobafestő és 6 kályhás volt. (1,) A kisipar területi elrendeződésében bekövetkezett változások már részben érintették a foglalkozások szerinti struktúra módosulását is az építőipar látványos fejlődésével. A másik je­lentős változás a ruházati és a bútoriparban következett be. Az ózdi, a sajószentpéteri és a szendrői járásban a kisipar hanyatlásának a gyáripari tömegcikkek megjelenésén kívül az volt a másik oka, hogy a hagyományos viseletet és asztalos termékek iránti kereslet szinte megszűnt, így a tímárok, szúcsök, csizmadiák, festő-asztalosok sorra adták vissza iparengedélyüket. A megye kisipari centrumában és a ruházati ipar küzdött igazi válsággal. 1870-1900 között a 90 iparágat magába foglaló kisipari struktúrában 23,8%-al részesedő ruházati ipar 15,9%-ra csökkent. Különösen a szűcs, a tímár és a csizmadia mesterség szenvedett érzékeny vesztesé­geket. 1872-1882 között, tehát alig 10 év alatt Miskolc 32 szűcséből 23, 96 tímárjából 52 és 601 csizmadiájából 71 szüntette meg iparát. <l2) Érdekes módon a gubások és szűrszabók képesek voltak pozíciójuk megőrzésére, talán annak köszönhetően, hogy halina- és pokrócgyártással kezdtek foglalkozni és a termelés fokozására fonóüzemet létesítettek. A tímárok egy része és a szappanosok is új szervezeti és technológiai megoldásokkal kísérletezett megélhetésük bizto­sítására. 1882-ben a Borsodban dolgozó szappanosok és tímárok, szám szerint 40-en szövetke­zetbe tömörültek az új eljárások meghonosítására, gépek beszerzésére és a bőranyag ellátás érdekében. (I3> A kisipar olyan nagy ágazatai, mint az élelmiszeripar és a fémipar művelőinek száma azo­nos szinten mozgott a vizsgált időszakban. 1872-ben 77 pék, 305 mészáros és 37 hentes és szalámikészítő, váltott iparengedélyt. Számuk 1900-ban szinte ugyanennyi volt, igaz, hogy évenként hol több, hol kevesebb iparos adta vissza iparigazolványát, de mindig legalább annyi­an váltottak ki új iparengedélyt. A fémiparban tevékenykedők számának állandósulására pedig az ad magyarázatot, hogy a megyében létező nagyüzemi vasgyártás nem a falusi lakosság szá­mára termelt, s így a lakatosok, kovácsok kisipari tevékenysége különösen a falvakban nélkü­lözhetetlen volt. 1870-1900 között az évenként számba vett kovácsok száma 200-300 között mozgott, a lakatosoké pedig 30-40 között. Mellettük 20-30 bádogos, 2-3 kézműves és bronz­műves, 9-13 ötvös képviselte még a fémipart. A mezőgazdasági gépek elterjedésének köszön­hetően új foglalkozásként jelent meg a géplakatos. Számuk 7-9 között volt évenként. (14) -210-

Next

/
Thumbnails
Contents