Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Adalékok a gömöri palócok Luca-napi szokásaihoz

tunk lucázni". Az ablakra többnyire kukoricaszemeket dobtak. A házbelieket így ijesztgették. A gazda kiment, azt gondolva, hogy valaki érkezett, vagy ha sejtette, hogy lucázók járnak -, elkergesse őket, de azok akkorra már elszaladtak és így bosszúsan ment vissza. A tréfa durvább formája az volt, amikor a lucázók a ház ajtajához létrát állítottak vagy zsinórt húztak keresztbe az ajtó előtt. Amikor a gazda kinyitotta az ajtót, a létrára esett vagy átbukott a zsinóron. Kolompoló, zajcsapó suhancok Barkán a 15-16 éves suhancok Luca estéjén kolompolva, nagy zajt csapva mentek végig a falun. Tehénkolompot tettek a nyakukba. Nyájat, csordát utánoztak. Egy fiú ostort vett a kezébe és azzal hajtotta őket (Tanyai István, 75 é. 1973). Felsőfaluban éjfélkor ostorral pattogtak végig a falun azzal a céllal, hogy a boszorkányok elmeneküljenek (Bráz Kálmán, 89 é. 1973). Fehér leples, halál maszkos, gólyalábas alakok Szilicén, Pelsőcön, Bején az utcán fehér leples alakok ijesztgették a járókelőket. A fej magasságában nyélre erősítve tökmaszkot tartottak, benne gyertyát égettek. A halál alakját jelenítették meg. Bején a fehér lepedőbe burkolódzott legény gólyalábon ment végig a falun. A suhancok nagy lármával kísérték az óriás figurát. Szilicén mumanak, Hétben móriónak nevezték az ijesztgető alakokat. Ezek a fonóházakban is megjelentek. Nem csak lepedőbe burkolózó, tökmaszkos figurák voltak, hanem más módon is maszkírozták magukat, pl. bekormozták vagy belisztezték az arcukat, répából, krumpliból készített foggal vicsorgó halálalakként jelentek meg. A fonóházban Luca estéjén nem fontak, csak lucáztak. Páskaházán, Ragályon, Gömörnánáson kukoricát főztek, mákkal hintve fogyasztották. Kalácsot sütöttek, túróval, mákkal, lekvárral ízesítették. A legények édespálinkát vittek. Nagy mulatást rendeztek. Ettek, ittak, táncoltak, daloltak (Sebő Béla, 79 é., Palcsó Pálné 83 é., Hunyák Jánosné, 61 é., 1973). Férjre-jóslás Néhány példa kivételével a Luca-esti hiedelmek, varázsló eljárások a leányok férj-jósló cselekvésre vonatkoznak. Ezek a következők: 1. A legáltalánosabb férjre-jóslásnak, az almába harapásnak Luca estéje csak a kezdő időpont. Luca estéjén a leány almába harapott, majd egészen karácsony viliáig minden nap belevájta a fogát. Az almát az ágyban a párnája alatt tartotta. A karácsonyi vacsora után kiállott a kapuba, ott elfogyasztotta, az alatt amilyen nevű férfi megy a ház előtt, olyan keresztnevű legény lesz a férje (Szentkirály, Czakó Zsófia, 48 é., 1973.; Zsór, Varga Erzsébet 63 é., 1975.; Ragály, Palcsó Pálné 83 é., 1973.; Hét, Kocsis Julianna, 48 é., 1973). Putnoki példa szerint a leány karácsony este, mielőtt az almával a kapuba ment, visszafelé kiseperte a házat. A szemetet kivitte, ráállott, akkor ette meg az almát. Az arra menő első férfinak megkérdezte a nevét (Juhász - 190-