Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben

zeit, amiből 1891-ben 2800 koronát fordítottak a helyi római katolikus iskola építésére, 1903-ban pedig 4000 koronából két artézi kutat létesítettek. Az atkári közbirtokosság jegyzőkönyvei alapján kiderül, hogy a testület megszűnésére, a közbirtokosság feloszlatására az 1908. június 10-én tartott gyűlésen került sor. „Nincs... célja, hogy a közbirtokosság mint testület tovább reprezentáljon, mert régi jogai, melyek különösen a közös királyi kisebb haszonvételek használatában nyilvánultak meg és közbirtokossági közjöve­delmet képeztek, átvette a kormány, általa a jogok ellenértéke fejében fizetett váltság összeg még 1891 évben az akkori közbirtokosok között feloszlatott" Ekkor döntöttek úgy, hogy a közbirto­kosság tulajdonában lévő agyagos gödröt és a segélyalapot Atkár községnek átadják azzal a ki­kötéssel, hogy az átadott tőke egy később létesítendő községi takarékpénztár alapját képezze. „A közbirtokosság mint testület további önálló működését megszünteti, magát feloszlottnak ki­mondja, s a község egyetemébe olvad." ( ' 10) Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt dél-hevesi nemesi közbirtokosságok meghatá­rozó szerepet töltöttek be a települések életében. Jó gazdálkodással, a kisebb királyi haszonvé­telek rendszeres bérbe adásával biztosították a közös vagyon ésszerű hasznosítását. Fenntar­tották a közrendet, gondoskodtak az állatok számára szükséges legelőkről, szabályozták a legeltetés rendjét, a közbirtokosonként legelőre hajtható jószágok számát és a tilalomban tar­tott területeket. A közbirtokosság működtette a lakosság ellátását szolgáló mészárszéket, bol­tokat, kocsmákat, biztosította a vásár és a piac megtartását. Jó karban tartotta a közös tulajdon­ban lévő épületeket és ma is példaként szolgálhat az az igyekezet, amellyel az utak, hidak, kutak állagát és a rétek, szántóföldek víztelenítését szolgáló árkok, csatornák folyamatos műkö­dőképességét próbálták biztosítani. A közbirtokosságok választott tisztségviselői a belső sza­bályozás alapján, valamint a rendszeresen megtartott közgyűlések kontrollja alatt végezték munkájukat. A nemesi közbirtokosságok az úrbéri viszonyok megszűnése után is tovább működtek és bizonyos esetekben a XX. századelején történt megszűnésük is nyomon követhető. АХГХ szá­zad utolsó évtizedeitől megalakuló és a közös legeltetést szabályozó paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok számára példát jelentett a feudalizmusból átöröklődött nemesi közbirto­kosságok szervezeti rendje és működési mechanizmusa. - 150 -

Next

/
Thumbnails
Contents