Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban – Losonc, 1849

közé vonta vissza és Gödöllőre irányította Jelachich I. hadtestét is. A losonci győzelem másik fontos eredménye volt, hogy a császári főhadiszállásnak majd egy hétig a magyar csapatok szándékáról, helyzetéről, mozgásáról, erejéről semmi megbízha­tó értesülése nem volt. Beniczky portyázó különít­ménye mögött Görgey hadtestét vagy annak egy ré­szét sejtették, amely a bányavárosokon át Komárom felmentésére vonul. Még március 30-án is olyan hí­rek érkeztek a főhadiszállásra, hogy Görgey a pa­rancsnoksága alatt álló Guyon és Klapka hadtesttel Pásztón át Vácra készül, hogy onnan talán Komá­rom felmentését vegye célba. Egy héttel a losonci rajtaütés után, március 31-én Csorich altábornagy hada még mindig Vácon állt, Ramberg altáborna­gyot pedig Windisch-Grätz arra utasította, hogy fo­kozott figyelmet fordítson Losoncra. Az eltelt idő alatt, március végére a magyar sereg így rendezhet­te sorait, hogy a főhadiszíntéren ismét támadásba lendüljön. A losonci csata hőse: Beniczky Lajos д tavaszi hadjárat Szolnokkal kezdődött, Er­örnagy (Licenmeier vízfestménye) dély felszabadítása után a losonci diadallal folytató­dott győzelmi nyitánya tehát kedvező feltételeket te­remtett és a hadsereg soraiban is lelkesítő hangulatot biztosított a hadműveletek további sike­res folytatásához. Büszkén jelenthette tehát Szemere kormánybiztos a Honvédelmi Bizott­mánynak az újabb diadalt és kürtöltethette szét a Közlöny által: „Minden tiszt, minden honvéd és természetesen minden huszár teljesíté kötelességét s a fogoly tisztek bámulva beszélek, mi képzelhetetlen vakmerőséggel támadta meg a 32 huszár az egész dzsidásszázadot s széltverte összeszedhetétlen ül. Éljen Beniczky, az okos és szerencsés vezér, ki oly kevés erővel oly szép győzelmet vívott ki. Kövesse Isten áldása hadi lépéseit. " Losonc: 1849. április — augusztus A tavaszi hadjárat során felszabadított Nógrád megyében egyre jelentősebb szerep jutott Lo­soncnak. Április közepétől „ideiglenesen, politikai tekintetben" Losonc lett a megye székhelye. Ez azt jelentette, hogy Repetzky Ferenc kormánybiztos ezentúl itt tartotta a megyei választmá­nyi üléseket, Losoncról irányította rendeleteivel a megye életét. Április végétől a kormány el­rendelte az újoncozást és Losoncot jelölte ki a Nógrád, Hont, Zólyom, Lipót és Árva várme­gyék területéről kiállítandó honvéd újoncok gyülekezési helyéül. Repetzky már a kormánybiztosi megbízását közzétevő rendeletében utasította a községek elöljáróságát, hogy április 25-ére minden ellenséges kiáltványt hozzanak magukkal Losoncra, ahol a piactéren nyilvánosan elégették ezeket. A kormánybiztos egyúttal lelkükre kötötte a küldöttségeknek azt is, hogy ne feledkezzenek meg a magyar kormány iránti hódolati nyilatkozatról sem. Az április 25-i losonci népgyűlés fénypontját azonban a Függetlenségi Nyilatkozat ünne­pélyes kihirdetése jelentette, amelyet Losonc és a vármegye népe hálaadó istentisztelettel üd­vözölt, majd népünneppel emlékezett meg az eseményről. A megyei tisztikar - élén Repetzky kormánybiztossal - hűen végrehajtva a kormány utasításait, gondot fordított arra is, hogy a megye népével megismertesse a függetlenségi nyilatkozatot, annak jelentőségét elmagyarázza -68-

Next

/
Thumbnails
Contents