Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

1867-ben és 1890-ben a Nógrád megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban magánzó Szátokon. Közlöny 18491113. és 131, Komáromi Lapok 1849/64., Mikárl. 72. és II. 232, HL.: 1848149281414b. Krúdy Kálmán. K. Gyula honv. százados öccse. A szabadságharc előtt egy ideig a 19. gyalogezredben szolgál. 1848 őszétől őrmester a 17. (Bars megyei) honvédzászlóaljnál. Dec. 17 (16)- hadnagy alakulatánál a felső-tiszai hadtestben. Később a 39/111. gyalogezredhez, 1849 februárjában a nyíregyházi fegyver- és ruharaktárhoz helyezi át. Közlöny 1848/195., Nagy Iván VI. 472. Rubini Kubányi József szül. Zselenyik, (Ipolyszele, Zelené) 1824., evang. Gimnáziumot végez. 1844-től önkéntes, 1847-től tizedes, 1848. ápr. 4-től őrmester a 60. Wasa gyalogezred 1. zászlóaljánál. Nőtlen. 1848 nyarán ezredével a magyar hadügyminisztérium fennhatósága alá helyezik. Szeptemberben részt vett a Jellacic elleni harcokban. Októberben alakulatával a honvédsereghez csatlakozik, s a feldunai (VII.) hadtest kötelékében harcolja végig a szabadság-háborút. 1848. dec. 16-ával hadnagy, 1849 február közepétől főhadnagy. (Alakulata 1849 júniusában a 119. honvédzászlóalj besorolást kapta.) Később 18 éven át Balassagyarmat főjegyzője. A Nógrád megyei Honvédegylet tagja. 1857-ben született Béla fia a kunszentmiklósi piarista gimnázium tanára, Lajos fia (szül. Alsóesztergály, 1855.) pedig festőművész lett. 1894. márc. 23-án Balassagyarmaton hunyt el. Közlöny 1849/36., Mikárl. 72. és II. 232., Pesti Hírlap 1894/85., MOL.: Hm. Ált. 1849. 3533. és 5255., KAW.: 60. LIR. 1841-1850. 29/129., HL.: 1848/49 14/159. Lányi Ferenc szül. Jobbágyi (más adat szerint Szarvasgede), 1819., nemes, evang. Gimnáziumotvégez. 1841-től közvitéz, 1844-től tizedes a 3. Ferdinánd főherceg huszárezredben. Nőtlen. 1848 nyarán ezredével a délvidéki szerb felkelők ellen harcol. Ősszel ezredével besorol a honvédseregbe. Őrmesterként kitűnik az 1849. július 2-i komáromi ütközetben. Szept. 6 (l)-től hadnagy a 6. Württemberg huszárezrednél a II. hadtestben, a komáromi várőrségnél. Komáromi Lapok 1849/65., HL.: Rendőri megfigy. 66/30., KAW.: 3. HR 1840-1848.12/16. Lenk Miksa szül. Keresztúr puszta (Kétkeresztúr, Nővé Hony), 1815., evang. Német anyanyelvű. Gimnáziumot végez. Volt őrmester (1834-től 1846-ig a 60. gyalogezredben szolgált), kalauz a Duna Gőzhajózási Társaságnál Pesten. 1849. jún. 23 (16)-tói főhadnagy a Csanádon szerveződő 90. honvédzászlóaljnál. A kiegyezés idején Nagylakon él, a Csanád megyei Honvédegylet tagja. Közlöny 1849/144., Mikárl. 39., MOL.:Hm. ÁH. 1849. 20290., KAW.: 60. LIR 1841-1850.10/125. Lesták (bestach) Ede szül. Losonc, 1831., evang., nemes. Diák. Nőtlen. A szabadságharcban őrmester, 1849. júl. 21 (16)-tól hadnagy a 64. (Zólyom megyei) honvédzászlóaljban a komáromi várőrségnél. -35-