Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

Somoskőy István Somoskőn született 1821-ben vagy 1822-ben, r. kat., nemes. S. József birtokos, megyei számvevő és Elek Erzsébet fia. Jogot végez. A forradalom kitörésekor ügyvéd, és a tiszolci (Gömör m.) kincstári uradalom ügyésze. 1848 augusztus végén beáll a Nógrád megyei önkéntes nemzetőrzászlóaljba, ahol szept. 3-án hadnaggyá választják. 1849. máj. 19-én (jan. 1-étől számítandó ranggal) az alakulatából szervezett 62. honvédzászlóalj főhadnagya. Június elején (máj. 16-ával) a Tatán alakuló 99. zászlóalj századosává léptetik elő. A komáromi vár feladásáig szolgál. Az 1850-es években Szügyön gazdálkodik. Később ügyvéd Balassagyarmaton. A kiegyezés után a Nógrád megyei Honvédegylet tagja. (Felesége Scholtz Fülöpke lett, akitől István és Anna nevű gyermekei születtek.) Az 1890-es években Somoskőn hunyt el. Közlöny 18491113. és 133., Mikárl. 72., Nagy Iván X. 295., KempelenIX. 4141., Borovszky: Nógrád m. 528. és 620., HL.: 12848/49 281414b., Uo. Rendőri megfigy. 72/308. Szandai Sréter Béla 1822-ben Pásztón született, evang. vallású volt. Szülei: S. Antal és Lisznyay Damó Júlia. 1838-ben beáll a 32. „Estei Ferdinánd" gyalogezredhez. 1841-től őrvezető, 1842-től tizedes. Ezrede 3. zászlóaljával 1848 júliusában a Délvidékre vezénylik, részt vesz a szerbek elleni harcokban. Október közepén őrmesterként átkerül a Győrben alakuló 39. honvédzászlóaljhoz. Később alakulatával a feldunai (VII.) hadtest kötelékében szolgál. Dec. 14 (16)-től hadnagy, 1849. ápr. 24 (márc. l)-től főhadnagy. Június elején a Vácott szerveződő 100. zászlóaljhoz helyezik át. Új zászlóaljával júliusban bevonul a Tiszai hadsereghez s végül százados lesz. Alakulata maradványával aug. 22-én Borosjenőnél teszi le a fegyvert. Besorozzák a császári 42. gyalogezredhez, ahonnan 1851 áprilisában szabadul. 1852-ben megnősül, felesége Faltay Júlia lett, - akitől hat gyermeke született - és a Gömör megyei Pusztacsobánkán telepedik le. Ugyanitt halt meg 1886. (1866.?) márc. 12-én. Közlöny 1848/189., 1849/88. és 133., Nemesi évkönyv 1925-1926. 268., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 8810., Uo. Hm.Ált. 1849.1112. és 25985., KAW.: 32. LIR. 1841/1850.15/34. és 42. LIR. 1841/1857. 34/98. Szirmai és szirmabesenyői Szirmay Albert szül. Bérceién 1827-ben, evang. Sz. György földbirtokos és Prónay Johanna fia. 1845-ben tisztjelöltként beáll a 32. gyalogezredhez. 1848. aug. 1-én felveszik a magyar nemesi testőrséghez. Szept. 20-án bécsi testőrtársaihoz hasonlóan lemond és hazatér, hogy szolgálatot vállaljon a honvédseregben. Szept. 29-től az Aradon szerveződő 29. zászlóalj főhadnagya. Dec. 14 (16)-től százados. Alakulatával a bánsági hadműveletekben, Arad, majd Temesvár várának ostromában vesz részt a szabadságharc végéig. Később szülőhelyén gazdálkodik. (Mivel komáromi menlevéllel rendelkezett a császáriak - mint „szökött testőrt" - nem állították hadbíróság elé.) 1862. márc. 15-én Nógrádmarcalon hunyt el. Közlöny 1848/109. és 189., Hellebronth Kálmán 358., MOL.: Hm. Ált. 1849. 25698., HL.: Rendőri megfigy. 72/67., KAW.: 32. LIR 1841-1850. 32/246. -26-