Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Tanulmányok - Közlemények - †Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezés Nógrád megyében 1948 és 1954 között
legjobb területeket, de a rosszabb minőségű földek átvételét a tagság azzal utasította el, hogy „... ha az elnök és a párttitkár elvitték а jó földeket, vigyék а rosszat is. " (33> A megyében 1954 tavaszán ténylegesen 95 csoport működött, 2921 taggal és 26867 hold területtel. (34) Emlékeztetőül, egy évvel korábban 117 csoport létezett 33793 hold területtel. Ebből is látszik, hogy a politikai hatalom a hallatlan agitáció és a gazdasági intézkedések nyomán átvészelte 1953-1954 fordulóján a tsz-mozgalom krízisét. Most már arra törekedtek, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a meglévő csoportok gazdasági megszilárdítására, a terméshozamok emelésére, jövedelmezőségük növelésére. Ezt erősítette meg az MDP 1954 májusi III. kongresszusa, amely háttérbe szorította a tsz-ek további számszerű fejlesztését. Nógrád megyében a kongresszus után nem készült átfogó program a tsz-mozgalom fejlesztésére, hanem - a kongresszusi irányelveknek megfelelően - a gyengébb csoportok megerősítésére fektették a hangsúlyt. Az erőfeszítések több vonatkozásban is némi eredménnyel jártak. Javult a gépi munka, a munkafegyelem, és a - szakoktatási képzésnek köszönhetően a vezetés színvonala. De az előrelépést mégis az mutatta legkézenfekvőbben, hogy az 1954 végén a zárszámadást végző 82 tsz közül már 25 zárt aktívummal. {Ъ) 1954-ben tehát úgy látszott, hogy kezd megfelelő útra lépni a tsz-mozgalom. Megszűnőben volt a féktelen politikai agitáció, csökkent az erőszakos adminisztratív intézkedések száma, a hatalom lehetőséget igyekezett adni a csoportok stabilizálására. Azonban az 1955 tavaszi politikai fordulat kihatott az agrárpolitikára is. Felülvizsgálták az 1953 júniusi programot és beindítottak egy olyan erőteljes tsz-szervezési kampányt, aminek az volt a célja, hogy a második ötéves terv végére, 1960-ra, túlsúlyba kerüljön a mezőgazdaságban a szocialista szektor. Talán a leírtakból kitűnik, hogy, az egyik napról a másikra meghirdetett kollektivizálást Nógrád megye, az országos helyzettől kedvezőtlenebb feltételekkel várta és végezte. A helyi párt- és tanácsi vezetés minden erőfeszítése arra irányult, hogy a megye, a hátrányos helyzet ellenére is megfelelő eredményeket érjen el a tsz-szervezés során. Talán nem felelőtlen azt állítani, hogy Nógrád megye a kollektivizálás terén állandó „fáziskésésben " volt az ország többi megyéjéhez képest. -219-