Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Tanulmányok - Természettudomány - Hír János–Kókay József–Mészáros Lukács–Venczel Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból
közösségével (MÉSZÁROS in prep.). Ezt a lelőhelyet KORDOS (1981) ugyancsak az MN 6 zónával korrelálta. A Talpa minuta a korai- és a középső, a Paenelimnoecus crouzeli a középső miocénben fordul elő. A két faj sztratigráfiai elterjedése az Astaracien MN 6 zónában fedi át egymást. Paleoökológiai szempontból a Talpidaek és az Erinaceidaek aránya, valamint a Paenelimnoecus crouzeli jelenléte és a szűkebb értelembe vett Soricinaek hiánya egyaránt kiegyensúlyozottan meleg és nedves klímát valószínűsít. A sámsonházai miocén lagunaüledékek fosszilis rágcsálói (HírJ.) Rendszertani leírás Ordo: Rodentia BOWDICH, 1821 (rágcsálók) Família: Sciuridae GRAY, 1821 (mókusfélék) Subfamilia: Sciurinae BLACK, 1974 genus: Spermophilinus DE BRUIJN et MEIN 1968 Spermophilinus cf. bredai MEYER, 1848 Leletanyag és méretek: 1 M1-2: hosszúság L: 1.51 mm, szélesség W: 1.96 mm (10. ábra) 1 d4: hosszúság L: 1.61 mm, szélesség W: 1.44 mm M 1-2A fogkorona szélessége meghaladja a hosszúságot. A koronán a protocone, a metacone és a paracone közel egyenlő magasságúak. Az anterolophule és az anterosinus a rendelkezésre álló példányon sajátos módon kopott. A paracone és a metacone között egy igen gyengén fejlett mesostyle is látható. d4. A fogkorona háromszög alakú. A keskeny elülső peremen egymás mellett két kis kúpot formál a protoconid és a metaconid. A fogkorona nagy részét a talonid-medence uralja. A hypoconid és az entoconid egy hátulsó cingulumba olvad. Az adott leletanyag alapján a meghatározás nem tekinthető bizonyosnak. A Spermophilinus fajok az európai miocénben igen gyakoriak. A földrajzilag közel fekvő egyházasdengelegi késő miocén faunában a nagyobb termetű Spermophilinus turolensis fordul elő (HÍR -MÉSZÁROS 1995) Família: Glirídae THOMAS, 1897 (pelefélék) Subfamilia: Glirinae THOMAS, 1897 Genus: Muscardinus KAUP, 1829 (mogyorós pelék) Muscardinus sansaniensis (LARTET, 1851) (11. ábra) -184-